3°C Andor , András 2022. november 30. 
Augusztusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 5,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékkal nőtt a forgalom volumene a júliusi 4,5 százalékot követően. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,6 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 3,0 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 9,8 százalékkal nőtt. Az iparcikk jellegű vegyes boltokban 11,6 százalékkal növekedtek az eladások, a bútort, műszakicikkeket, valamint a textilt, ruházati cikkeket és lábbelit árusító helyeken 4,3 százalékkal nőtt a forgalom. A használtcikk-üzletekben 0,9 százalékkal csökkent a forgalom volumene.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, de a teljes kiskereskedelmi forgalomból 5,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 45,8 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 4,3 százalékkal nőtt.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 14 százalékkal emelkedtek.
A kiskereskedelmi értékesítés folyó áron számolt értéke április, azaz a második negyedév kezdete óta ötödik hónapja haladta meg augusztusban az ezermilliárd forintot. Erre 2017-ben csak a karácsonyi vásárlások havában egyszer, tavaly pedig csak októberben és decemberben volt példa.
Az év első nyolc hónapjában a naptárhatástól megtisztított és a nyers adat szerint egyaránt 5,8 százalékkal haladta meg az értékesítés az előző év azonos időszakit.
A kiskereskedelmi forgalom augusztusi növekedési üteme megegyezett az első nyolc hónap átlagával, így belesimul az idei trendbe és nem jelzi a gazdasági növekedés lassulását. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a dinamikus béremelkedés magas szinten tartja a fogyasztást, és ezzel az GDP-növekedés lassulása ellen hat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint augusztusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 5,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év első nyolc hónapjában a naptárhatástól megtisztított és a nyers adat szerint egyaránt 5,8 százalékkal haladta meg az értékesítés az előző év azonos időszakáét.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az augusztusi adat teljesen megegyezik az első nyolc hónap átlagával, így nincs szó meglepetésről. Az adatok továbbra is azt jelzik, hogy a kedvező munkaerőpiaci helyzet lecsapódik a kiskereskedelmi forgalomban.
A lakosság hajlandó költekezni annak ellenére, hogy egyre több a külgazdasági bizonytalanság, ami akár többlet megtakarításra is ösztönözhetne. Az eddig beérkezett adatok alapján Virovácz Péter arra következtet, hogy a fogyasztás továbbra is erős motorja a magyar gazdaságnak.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az augusztusi és az első nyolchavi forgalom növekedési ütemének egyezéséből arra következtet, hogy a gazdasági lassulás e tekintetben sem látszik. A forgalom stabilan magas növekedését a bérek emelkedése és a magas foglalkoztatás magyarázza.
Az internetes kereskedelem majdnem 50 százalékos éves bővülése a kereskedelem átalakulását jelzi – fűzte hozzá.
Regős Gábor szerint a kiskereskedelmi forgalom az év egészét tekintve is hasonló mértékben bővülhet, így a GDP-nek a fogyasztás továbbra is az egyik motorja lehet. Némileg lassíthatja ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom növekedését a forintgyengülés megjelenése az inflációban. Kockázatot jelenthet az is, ha a világgazdaságot jelentősebb sokkhatás éri, bár vélhetően ez a fogyasztásra idén már nem gyakorolna jelentős hatást.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője úgy számol, hogy a nyári hónapokban érdemben gyorsult a kiskereskedelem a második negyedévhez képest, ami hozzájárulhat az 5 százalék körüli GDP-növekedés fenntartásához is.
Idén a bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése elérheti a 7 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. Ennek mértéke idén 5,8 százalékra, jövőre 4,2 százalékra lassulhat a tavalyi 6,5 százalékosról.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani, továbbá az új autó regisztrációk is 10 százalékkal emelkedtek az első kilenc hónapban – folytatta a Takarékbank vezető elemzője.
A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – jegyezte meg Suppan Gergely.
