ITM: A gazdasági növekedés és a klímavédelem célja nem ellentétesek

Nyertese lesz a gazdasági fejlődésnek, aki megoldásokat kínál a világ talán legsúlyosabb problémájára – mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára.

A készülő új nemzeti energiastratégia klímapolitikai és gazdaságfejlesztési kereteit ismertetve az államtitkár kiemelte: az energia- és a klímapolitikát csak integráltan érdemes kezelni, miután a klímaváltozáshoz az energiafogyasztás több mint 70 százalékban járul hozzá.

Hangsúlyozta azt is, hogy egyensúlyra kell törekedni a klímavédelem, a versenyképesség és az ellátásbiztonság között.

Az új stratégia a magyar energia- és klímapolitika hosszú távú irányainak kidolgozásával kiszámítható környezetet teremt a befektetők számára, megismerhetők a kiemelt célok, valamint az ezekhez kapcsolódó szabályozás és fejlesztési programok – jelezte az államtitkár.

Kaderják Péter kiemelten fontosnak nevezte, hogy a klímavédelemre rendelkezésre álló forrásokat Magyarország költséghatékonyan használja fel. Hozzátette, azokat a klímavédelmi beavatkozásokat részesítik majd előnyben, amelyek egyben segítik a hazai importfüggőség csökkentését vagy a rezsiköltségek fenntartható mérséklését, illetve ösztönzik az innovatív gazdaságfejlesztést.

A klímasemlegesség eléréséhez minden technológiára szükség van, kiemelt figyelmet és erőforrást kell szánni az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrások hasznosítására és a nukleáris kapacitások fenntartására – hangsúlyozta.

Az államtitkár kitért arra, hogy az átmenet a klímasemleges gazdaságba konfliktusokkal is jár, lesznek olyan gazdasági szereplők, társadalmi csoportok, amelyeket ez hátrányosan érint majd, ezért törekedni kell az igazságos átmenet biztosítására.

Kaderják Péter előadásában felidézte az Orbán Viktor miniszterelnök által korábban kifejtett magyar álláspontot, amely szerint Magyarország esetében elérhető a klímasemlegesség 2050-re, de csak radikális és mély gazdaságátalakító programok segítségével.

Elengedhetetlenek jelentős beruházások a magyar gazdaság minden szektorában, az első becslések szerint a következő 30 évben 40-50 ezer milliárd forint között lehet a szükséges összeg – fejtette ki.

A nemzeti energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása áll a magyar fogyasztóknak, közösen az iparág szereplőivel – mutatott rá az államtitkár

A jövőkép négy legfontosabb pontjaként említette a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint az energetikai innovációk ösztönzését.

Kaderják Péter kitért a települési klímavédelmi programok fontosságára is.