Kockázatos az EKB monetáris politikája?

Az Európai Központi Bank először nyilatkozott azóta, hogy hivatalba lépett az új elnök, Christine Lagarde, így nem kizárható, hogy ez a monetáris politika változásának felvetése, előkészítése.

Az Európai Központi Bank az eurózóna gazdasági növekedésének kockázatairól nyilatkozott szerdán. Érdekes módon a legkomolyabb kockázatnak azt tartják, hogy csökken a pénzintézetek profitja és növekszik a túlzott pénzügyi kockázatvállalási hajlandóság a bankoknál, biztosítóknál és az alapkezelőknél egyaránt. Ezek a folyamatok ugyanakkor törvényszerűen következnek abból, hogy az EKB rendkívül alacsonyan tartja a kamatokat, az egyik irányadó jegybanki kamat egyenesen negatív (–0,5 százalék).

A pénz így érthető módon hozamot keres, a negatív hozamot, vagyis a garantált veszteséget végképp elfogadhatatlannak tartja minden érintett szereplő. Így óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy a növekedés gyorsítása érdekében rendkívül alacsonyan tartott kamatok, valamint az ebben a hónapban újrainduló eszközvásárlási program nem okoz-e több kárt, mint hasznot.

Az EKB először nyilatkozott azóta, hogy hivatalba lépett az új elnök, Christine Lagarde, így nem kizárható, hogy ez a monetáris politika változásának felvetése, előkészítése. Erről ugyanakkor nem beszélt konkrétan Luis de Guindos, az EKB alelnöke, viszont egy lehetséges megoldásként felvetette, hogy előnyös lenne néhány bank egyesülése, összeolvadása, és így nagy, tőkeerős, az egész eurózónában működő bankok jöhetnének létre. Mint mondta, ez ma már egyszerű megoldás, hisz a közös valuta mellett közös a felügyelet is, nem kell a 19 tagállam külön szabályozásának megfelelni.