Még 2040-ben is az olaj lesz a legfontosabb energiahordozó

Nem aggódik az olaj jelentőségének a csökkenése miatt a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC. A szervezet kedden Bécsben publikált World Oil Outlook (WOO) közép- és hosszútávú olajpiaci prognózisa szerint az iparosodás és a felhasználási igény növekedése miatt még 2040-ben is az olaj lesz a legfontosabb energiahordozó a világon.

A szervezet prognózisa a globális GDP 2040-ig évi átlagban 3,3 százalékos növekedésére, valamint a világ népességének a jelenlegi 7,6 milliárdról 9,2 milliárdra gyarapodására alapozza az olaj iránti kereslet várható emelkedését.

Az 1,6 milliárdos népességnövekedés főként a fejlődő térségekben, ezen belül is Afrikában és a Közel-Keleten következik majd be, de a GDP-növekedés is elsősorban a fejlődő régiók termelésének lesz köszönhető, leginkább a termelékenység és a hatékonyság javulása miatt.

Az ázsiai gazdaságok kiemelkedően magas GDP-növekedése kelet felé tolja majd el a világgazdasági aktivitás súlypontját. A globális GDP 40 százalékát Kína és India állítja majd elő 2040-re, az OECD tagországok részesedése pedig 32 százalékra zsugorodik. Az egy főre jutó GDP földrajzi eloszlásában nem következik be viszont hasonló mértékű eltolódás, a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel az előrejelzési periódus végén is az OECD amerikai tagjai rendelkeznek majd, a második helyen az OECD ázsiai és óceáni tagjaival, a harmadikon pedig az európai tagországokkal. A legalacsonyabb egy főre jutó nemzeti jövedelemmel 2040-ben is az afrikai és közel-keleti országok rendelkeznek majd, kevesebb mint 10 ezer dollárral.

A globális energiapolitika támpontjául hosszú távon az emissziós paraméterek szolgálnak majd az OPEC tanulmánya szerint, mind a kibocsátási határértékek, mind az adóztatás tekintetében.

A globális energiafogyasztás a 2018-as napi 285,9 millió hordó olaj-egyenértékről mintegy 72 millióval 357,5 millióra emelkedik 2040-re, ami éves átlagban egy százalékos növekedésnek felel meg. Ezen belül az OECD-tagországok energiaigénye napi 3 millió hordó olaj-egyenértékkel csökken, az OECD-hez nem tartozó országoké viszont 75 millióval emelkedik. Az energiaigény eltérő alakulása demográfiai és hatékonysági tényezőkre vezethető vissza. Az energiaigény növekedésének közel 50 százalékáért Kína és India felel majd.

A primer energiafogyasztásnak jelenleg 38,7 százalékáért felelős az OECD és 61,3 százalékáért a többi ország. Az arány 2040-re 30/70 százalékra módosul. Az OECD európai tagjai jelenleg a világ energiafogyasztásának 12,7 százalékáért felelősek, ez 2040-re 9,6 százalékra csökken. Kína részesedése 22 százalék körül marad, India részesedése hat százalékról tízre emelkedik.

A primer energiafogyasztás 31 százalékát fedezte 2018-ban a nyersolaj és ez 2040-ben is több mint 28 százalék lesz, azaz megőrzi vezető szerepét. A második helyen 27 százalékkal jelenleg a szén áll, a harmadikon pedig a földgáz 23 százalékkal. A földgázfogyasztás a jelenlegi napi 65,5 millió hordó olaj-egyenértékről 90 millióra emelkedik az előrejelzési periódus végére, a földgáz így 25 százalékos részaránnyal a második legfontosabb energiahordozóvá lép elő 2040-re.

A szén felhasználása csak 2030 után indul csökkenésnek, de 2040-re is megmarad a 38 milliárd tonnás energiaipari szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb forrásának 40 százalékkal. Az energiaipari szén-dioxid-kibocsátás a periódus végére 4 milliárd tonnával haladja majd meg a 2018-ast.

Miközben a legnagyobb abszolút növekedést a földgáz éri majd el az energiahordozók sorában, a relatív növekedésben az alternatív energiaforrások jeleskednek majd, évi átlagban 6,9 százalékkal. Az alternatív energiaforrások kiaknázása 2014 és 2040 között bruttó napi 18 millió hordó olaj-egyenértékkel növekszik majd. Ezen belül az atomenergia és a biomassza bruttó 7-7 millióval.

Középtávon az olaj iránti kereslet a 2018-as napi 98,7 millió hordóhoz képest 2024-re napi 6,1 millió hordóval napi 104,8 millió hordóra emelkedik, hosszú távon pedig 2040-re napi 110,6 millióra. Az előrejelzési periódus végéig összesen napi 11,9 millió hordós fogyasztásnövekedéshez a nem OECD-tagországok napi 21,4 millió hordóval járulnak hozzá, miközben az OECD felhasználása napi 9,6 millió hordóval csökken. Az OECD európai tagjai 2040-ig napi 3,0 millió hordóval csökkentik olajfelhasználásukat, míg India felhasználása napi 5,4 millió, Kína felhasználása napi 4,4 millió hordóval növekszik.

A közúti közlekedés részesedése az olajfelhasználásban 2040-re 2 százalékponttal 43 százalékra csökken, miközben a járműállomány a 2018-ashoz képest egymilliárddal, 2,4 milliárdra növekszik. A növekedés túlnyomó része, 953 millió jármű a nem OECD-országokra jut majd. A részben és teljesen elektromos járművek száma 320 millióra nő, ami 2040-re már 13 százalékos részaránynak felel majd meg. A személygépkocsi állománynak 15 százaléka lesz – részben vagy teljesen – elektromos.