Budapest startup főváros lehet

Az egész magyar gazdaság szempontjából fontos, hogy a kkv-szektor versenyképessége növekedjen. A kormány ebben az évben több jelentős lépést tett ebbe az irányba: mérséklik a vállalkozások adminisztrációs terheit, ösztönzik az innovációt és segítik kapcsolódásukat a nemzetközi piacokhoz, emellett jelentős költségvetési forrásokat biztosítanak a kis cégek megerősítésére.

György László államtitkár mutatta be a Magyar multi programról szóló kötetet Fotó: Adam Szalai Forrás: IFKA

A hazai kkv-szektor számos kihívással küzd, a cégek 97 százaléka kis- és középvállalat, a termelékenységük pedig minimális. Ugyanakkor vannak bizakodásra okot adó fejlemények. A magyar gazdaság szerkezetében a high-tech aránya az iparon belül már hetven százalék – akárcsak Dániában és Németországban –, de a digitális eszközök használatában még fejlődni kell. György László, az innovációs tárca gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára egyenesen úgy nyilatkozott, hogy felmérések szerint a brexit esetén Budapest lenne Európa új startup fővárosa.

A kormányzat ismeri a kis cégek helyzetét, és ebben az évben jelentős lépéseket tett a szektor felemelése érdekében. Novemberben fogadták el a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését szolgáló, 2030-ig tartó stratégiát. A program fókuszában hét terület szerepel: a bürokratikus terhek csökkentése, az üzleti környezet eszközeinek fejlesztése, az innovációs és digitális teljesítmény erősítése, a tudásszerzés támogatása, a finanszírozási lehetőségek javítása, az exportképesség növelése, valamint a generációváltás elősegítése. A következő két évben 175 milliárd forintot biztosítanak – ebből 98 milliárd vissza nem térítendő támogatást – a kkv-knak. Több kiemelt programmal is segítik őket, mint a Magyar multi vagy a generációváltást segítő program.

A Magyar multi program első évéről már könyv is készült, amely összefoglalja az egy évvel ezelőtt indult programban részt vevő 57 cég fejlődését számos elemzéssel és a vállalati jó példák bemutatásával. A részt vevő vállalatok egyedi fejlődését jelentős pénzügyi erőforrásokkal segítik, illetve testre szabott szakmai támogatást nyújtanak további fejlődésükhöz, hogy regionális szereplőkké válhassanak. A program kiemelt feladata a hazai vállalatok megerősítése, hogy a nemzetközi színtéren is versenyképesek legyenek.

A részt vevő kis- és közepes cégek kiválasztásánál két fő szempontot vettek figyelembe. A vállalkozásoknak az indulást megelőző három évben évi húsz százalékkal kellett növelniük nettó értékesítésüket vagy évi ötven százalékkal exportjukat. Ezek kifejezetten kis- és közepes vállalkozások, amelyek legkevesebb öt alkalmazottat, legfeljebb 250 személyt foglalkoztatnak. A program belépési feltételeinek az első körben 104 vállalkozás felelt meg, a résztvevőket egy héttagú szakértői testület választotta ki, végül 48 magyar cég mellett az elődprojektnek tekintett HGC-programból (nagy növekedési képességű vállalkozások, High Growth Companies) is kilenc kkv került be. A szakmai testület elbeszélgetett a cégek menedzsmentjével is, és azokat választották ki, ahol a vezetésnek ambíciózus tervei voltak a vállalkozások jövőjét illetően. A Magyar multi programban több mint 14 milliárd forint pénzügyi forrást biztosított a kormányzat a cégeknek, amiből 13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás.

György László államtitkár mutatta be a Magyar multi programról szóló kötetet
Fotó: IFKA

Az európai gazdaság gerincét a családi vállalkozások adják, de a magyar gazdaságban is növelni kell a szerepüket – közölte Palkovics László innovációs miniszter. A kormány az adópolitikával, az uniós forrásokkal, a vállalkozásokat fejlesztő-támogató intézményeivel és az iparstratégiával is a családi vállalkozások megerősítésén dolgozik. Két kihívással meg kell azonban küzdenie ezeknek a vállalkozásoknak: a generációváltással és a hozzáadott érték növelésével. Napjainkban a családi vállalkozások közel negyven százaléka generációváltó korban van, további harminc százalékuk pedig a következő tíz évben szembesül ezzel a helyzettel. Globálisan a generációváltást csak a cégek harminc százaléka, a második váltást pedig a 12 százaléka éli túl, jó lenne, ha mi, magyarok ügyesebbek és szerencsésebbek lennénk ebben – fogalmazott Palkovics László.

A nemzetgazdaság motorját jelentő vállalati kör értékteremtő képességét meg kell erősíteni, a visegrádi országok hozzáadott értékének szintjét mértékadónak tekintve, és meg kell közelíteni a németországi szintet. Ezért vállalta a kormány, hogy 2030-ig 18 ezer euróról 22 ezer euróra növekszik a kis- és középvállalkozások egy főre jutó bruttó hozzáadott értéke. Az a cél, hogy a következő tíz évben a hazai tulajdonú vállalkozások hozzáadott értékének aránya 49-ről 65 százalékra növekedjen, illetve a jelenlegi 30 százalékról 45 százalékra bővüljön ezen cégek hozzájárulása az exporthoz – jelezte Palkovics László.

A kormány kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozások megerősítését – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Ipakamara, az innovációs tárca, a Seed Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány konzorciumi együttműködésé­ben megvalósuló Országos Vállalkozói Mentorprogram rendezvényén. A kkv-stratégia fő célja a kiemelkedő növekedési potenciállal rendelkező cégek előrelépésének támogatása, továbbá megteremteni a lehetőséget a vállalkozásoknak a megújulásra. A személyes vállalkozói mentoráláson tapasztalt, jó kapcsolatrendszerű, sikeres vállalkozó osztja meg tudását, tapasztalatait a mentorált vállalkozóval. Az alprogramnak három célcsoportja van, a fiatal vállalkozók, a női vállalkozók és a generációváltás előtt álló családi vállalkozások.