A gazdaság és a politika közös feladata a munka és a család összeegyeztethetősége

Milyen szerepet játszik a munka és a család jó összeegyeztethetősége a munkaerőhiány korában – ez volt a központi témája annak a magyar-német rendezvénynek, amelyet 2020 január 13-án a berlini Német Gazdaság Házában szerveztek. A rendezvény központi kérdése az volt, hogy e téren Németország és Magyarország mit tanulhat egymástól.

Az eszmecserét több német gazdasági szervezet – a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Országos Szövetsége (DIHK), a Német Üzletasszonyok Szövetsége (VdU) és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), az „Erfolgsfaktor Familie” (‚A család, mint sikertényező‘) vállalkozói hálózat, valamint a magyar Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szervezte, abból a felismerésből kiindulva, hogy mindkét országban nő a képzett munkaerő iránti igény és ezért egyre jobban középpontba kerül az munka és a család összeegyeztethetősége – közölte hétfőn a DIHK.

A közös gondolkodást indokolta többek között az is, hogy a két ország gazdaságilag szorosan kötődik egymáshoz, ami elsősorban a nemzetközi értékteremtési lánccal bíró iparra érvényes.

A Magyarországon működő vállalatok, mint munkaadók számára is egyre fontosabbá válik a család és munka összeegyeztethetőségének témája. „Több mint 3000 német hátterű vállalat 200 ezer dolgozót foglalkoztat Magyarországon. Képzett szakembereket találni ma az elsőszámú kihívást jelenti számukra. A mai tapasztalatcsere során megtanulhatjuk egymástól, hogy a munka és a család összeegyeztetésén keresztül miként tudunk például több hölgyet megnyerni, hogy jelen lehessenek a munkaerőpiacon“ – mondta köszöntőjében Volker Treier, a DIHK külgazdaságért felelős ügyvezető-helyettese. „A Német-Magyar Kamara e téren hasznos támogatást nyújthat tanácsadói szolgáltatásaival. A 92 országban több, mint 140 képviselettel jelen lévő német külkereskedelmi kamarai hálózat értékes platformot nyújt a tapasztalatcserére világszerte” – folytatta Treier.

„A magyar családpolitika fő célja, hogy a kisgyerekes szülőket azáltal támogassák, hogy családi életüket, a családtervezést és gyermeknevelést a lehető legegyszerűbben összeegyeztethessék munkájukkal” – hangsúlyozta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár. Ezt hivatott elősegíteni a napközik bővítése, emellett 2020 január 1-jén a nagyszülők részére is bevezették a gyermekgondozási díjat. „A rugalmas munkakörülmények tekintetében nagyon sokat tanulhatunk Németországtól és természetesen szívesen megosztjuk Önökkel mi is a saját tapasztalatainkat arról, hogy miként javíthatjuk a család és a munka összeegyeztethetőségét egy sokrétű családtámogatási rendszerrel” – folytatta az államtitkárnő.

A rendezvény kezdeményezőinek véleménye szerint a kereket nem kell folyton újra feltalálni. „A magyar Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara e téma és kihívásai megvitatására már tavaly kötöttek egy Közösen a Család és Munka Összeegyeztethetőségért nevű megállapodást, amelynek célja egy közös platform biztosítása az ezzel kapcsolatos észrevételek és javaslatok megvitatására” – mondta Marie-Theres Thiell, a DUIHK alelnöke. „Ezért különösen örülök, hogy a mai napon ez a nemzetközi tapasztalatcsere létrejött” – folytatta Thiell.

A rendezvényen a Német Üzletasszonyok Szövetsége támogatásával egy panelbeszélgetésen sikeres gyakorlati megoldásokról számoltak be pl. a Magyarországon is termelő Claas csoport személyzeti vezetője, Antje Kunkies, valamint Kirsten Frohnert, az „Erfolgsfaktor Familie” hálózat projektvezetője. A Német Üzletasszonyok Szövetsége (VdU) nevében Elizabeth Lehnich, az országos elnökség tagja, hozzátette: „Különösen a kis és közepes méretű vállalatokban már számos kreatív megoldás született a munkaidő-szabályozás tekintetében, amelyek feszült munkapiaci helyzetben is lehetővé teszik a munkavállalói igények teljesítését” – olvasható a közleményben.