Első otthont jelentett minden negyedik adásvétel

Egyre több fiatalnak kerül elérhető közelségbe a saját otthon: az első lakásvásárlók aránya az elmúlt időszakban országszerte érdemi emelkedésnek indult.

Átlagosan 30 millió forintért vettek ingatlant a fiatalok Fotó: Éberling András

Egyre több fiatalnak kerül elérhető közelségbe a saját otthon: az első lakásvásárlók aránya az elmúlt időszakban országszerte érdemi emelkedésnek indult. Budapesten a lakás­piac összes tranzakciójának 22 százaléka az életkezdés előtt álló fiatalokat érintette tavaly – derül ki a Duna House friss elemzéséből. Ők átlagosan harmincmillió forintért jutottak hozzá első, jellemzően 55 négyzetméter körüli lakásukhoz. Az első otthonuk kulcsát átvevők aránya vidéken még magasabb volt: az egész éves forgalom mintegy negyedét fiatalokkal bonyolították le az eladók. A budapesti árakhoz képest ráadásul jóval olcsóbb a vidéki életkezdés: átlagosan 17 millió forintért jutottak hozzá első lakásukhoz, házukhoz az érintettek, ezek mérete jellemzően meghaladta a 70 négyzetmétert. Az ingatlanközvetítő összegzése szerint az első lakásvásárlók részarányának növekedése miatt 2019 fordulópontot jelentett az piacon, és a folyamat az idén fennmarad, 35 ezer ingatlanhoz juthatnak hozzá első alkalommal. A Duna House arra figyelmeztetett: tovább növelik ebben az évben az első lakásszerzők motivációját a kormányzat által ígért támogatások is.

– Az idén várhatóan nagyobb kínálatból válogathatnak az első otthonukat keresők is a használtlakás-piacon, miközben az árakban – térségenként eltérően – néhány százalékos drágulással, esetleg stagnálással számolhatnak a fiatalok – idézte a közlemény Benedikt Károlyt, a Duna House elemzési vezetőjét. Hozzátette: az elsőlakás-vásárlók továbbra is leginkább az olcsóbb és kisebb ingatlanokat keresik, de ezeket egyre drágábban érhették el az elmúlt években.

Átlagosan 30 millió forintért vettek ingatlant a fiatalok
Fotó: Éberling András

A fiataloknak továbbra is érdemes megfontolniuk a lakásbérlés helyett a lakásvásárlást, az albérletárak ugyanis lényegesen gyorsabban emelkednek az eladási áraknál. Az OTP Ingatlanpont friss elemzésében kiemelte: az elmúlt tizenkét évben a lakások ára átlagosan 60 százalékkal, míg az albérleti költség 67,8 százalékkal emelkedett idehaza, míg előbbi európai uniós átlagban 19, utóbbi 21 százalékkal drágult 2007 és 2019 között. Az Euró­pai Unió tagállamai közül Magyarországon volt a negyedik legmagasabb a vételár növekedése, míg harmadik a bérleti díj drágulása.

A visegrádi államokban más-más utat járt be 2007 óta az ingatlanpiac. Szlovákiában az ingatlanárak növekedése lényegesen nagyobb volt, mint a bérleti díjaké: az előbbi közel negyvenszázalékos, míg az utóbbi nem érte el a húsz százalékot. Csehországban és Lengyelországban viszont az albérlet­árak drágulása volt gyorsabb. Csehországban a magyarnál is magasabb volt a bérletidíj-növekedés, majdnem nyolcvan százalék, míg az ingatlanárak valamivel több mint hatvan százalékkal nőttek. A lengyeleknél ugyanakkor az ingatlanárak növekedése a tíz százalékot sem érte el, szemben az albérletárak több mint negyvenszázalékos emelkedésével.