Itthon is megjelent a gyilkos kór

Európa több országa után hazánkat is elérte a madárinfluenza, a fertőzést vasárnap este egy Komárom-Esztergom megyei pulykatelepen azonosították a laborvizsgálatok. A betegség legutóbb 2016-ban volt jelen Magyarországon, néhány hónap alatt óriási pusztítást hagyott maga mögött. Annak érdekében, hogy az idén a baromfiágazatban minél kisebb kár érje a gazdaságokat, a szerencse mellett maximális járványvédelmi fegyelemre van szükség az állattartók részéről.

A most kimutatott vírustörzs nagyban hasonlít a 2016–2017-es fertőzés során azonosítotthoz Fotó: Havran Zoltán

Bekövetkezett az, amitől az elmúlt hetekben leginkább tartottak a hazai baromfitartók: itthon is megjelent a madárinfluenza-vírus. A kór ismét felütötte a fejét múlt év végén Nagy-Britanniá­ban, ezt követően Lengyelországból érkezett jelentés a fertőzésről, majd a napokban egy szlovák telepen is igazolták a vírus jelenlétét.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) már korábban arra figyelmeztette a hazai gazdaságokat, hogy igyekezzenek betartani a járványvédelmi előírásokat és gondoskodjanak arról, hogy állataik ne érintkezhessenek vadon élő szárnyasokkal.

A madárinfluen­za terjesztéséért ugyanis elsősorban a vándorló madarak tehetők felelőssé. Úgy tűnik azonban, hogy minden igyekezet ellenére betört a kór hazánkba. A Nébih tegnapi közleménye szerint a hatóság szakemberei egy Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban mutatták ki a madárinfluenza-vírus jelenlétét.

A most kimutatott vírustörzs nagyban hasonlít a 2016–2017-es fertőzés során azonosítotthoz
Fotó: Havran Zoltán

A betegségre utaló első jel az volt, hogy az állományban több állat is elpusztult, és a madárinfluenzára jellemző egyéb tünetek is megmutatkoztak a szárnyasokon. A Nébih laboratóriumi vizsgálatai végül vasárnap este erősítették meg a gyanút. Az érintett telepen azonnal elrendelték a szárnyasok leölését, az országos főállatorvos pedig az ország teljes területén betiltotta a baromfik szabadon tartását.

A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében az Ács melletti pulykatelepen összesen 53 500 szárnyast kellett leölni, az elpusztult állatok után a gazdaság állami kártalanításra számíthat. A szakemberek a gazdaság körüli három kilométer sugarú védőkörzetben és tíz kilométer sugarú megfigyelési körzetben minden baromfitartó gazdaságot felkeresnek, szükség esetén mintát vesznek.

A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében szállítási korlátozások is érvénybe lépnek. A most kimutatott H5N8 vírus először 2014 elején, Ázsiában okozott járványt a baromfiállományokban, majd 2014 novemberében megjelent Európában is. Fontos, hogy a fertőzés ezen válfaja emberi megbetegedést máig nem okozott Európában. A Nébih szerint a vásárlóknak sem kell tartaniuk a baromfitermékek fogyasztásától, a szárnyashús és a -készítmények is biztonságosak.

A magyarországi szakembereknek utoljára 2016–2017-ben kellett megküzdeniük a betegséggel. A most kimutatott vírustörzs nagyon hasonló ahhoz, ami 2016-ban jelen volt hazánkban.

A járvány 2017 tavaszáig tartott, néhány hónap alatt óriási pusztítást végzett az országban. A vírus miatt 2,66 millió szárnyast kellett megsemmisíteniük a hatóságoknak. Az így keletkezett kár mértéke eléri a 11 milliárd forintot, ehhez adódik hozzá az állategészségügyi szerveknél jelentkező kétmilliárd forintos költség. Bár a megbetegedés a baromfiágazat valamennyi területét érintette, a legnagyobb kár a víziszárnyast tartó gazdaságokat érte.

Annak érdekében, hogy az idén megelőzzék a 2016-oshoz hasonló kárt, a Baromfi Terméktanács (BTT) minden állattartótól maximális fegyelmet vár el a járványvédelmi intézkedések betartásában. A legfontosabb ezek közül, hogy az állatokat a vadon élő madaraktól védett, teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni.

A takarmányt szintén zárt, fedett helyen kell tartani, és a tárolás során biztosítani kell, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férjen hozzá. Az alom tárolását szintén úgy kell megoldani, hogy elkerülhető legyen a vadmadarakkal történő érintkezés, lehetőleg fedett, zárt helyen vagy fóliával letakarva.

A terméktanács szerint súlyos szankciókra számíthatnak azok a termelők, akik nem teljesítik a járványvédelmi feltételeket. A mulasztó termelők kizárják magukat az állami kártalanítási rendszerből, és a BTT is jogi lépéseket tervez velük szemben. A renitens gazdálkodókat pedig akár a terméktanácsból is kizárhatják.