Január végéig közli béremelési ajánlatát a MÁV

Februárban kerülhet a kormány elé az új vasútstratégia, a hatékonyságnövelésre 10-15 éves programmal készül a MÁV, ezeket a kérdéseket pedig együtt kell kezelni a humán erőforrás hiányából adódó gondokkal.

A MÁV-csoportnál is megkezdődtek a bértárgyalások, ám érdemi előrelépés a Volánbuszhoz hasonlóan egyelőre a vasúttársaságnál sem történt – tájékoztattak az érintett érdekképviseletek. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete azt közölte, továbbra is ragaszkodnak az akár rugalmas hosszú távú, évi két számjegyű bérfejlesztéshez. Egyetértettek a képviseletek és a munkáltató is abban, hogy a szolgáltatás színvonalas fenntartásához elengedhetetlen a bérfejlesztés, valamint a lojalitás elismerése, új teljesítményösztönző rendszerek kidolgozására is.

Január végéig kért időt a vasúttársaság a szakszervezetektől, a munkáltató ekkor hozza nyilvánosságra az ajánlatát.

Február elején kerülhet a kormány elé az új vasútstratégia, a technológiai váltásra, hatékonyságnövelésre 10-15 éves programmal készül a MÁV, ezeket a kérdéseket pedig együtt kell kezelni a humán erőforrás hiányából adódó gondokkal – közölte Homolya Róbertnek, a MÁV elnök-vezérigazgatójának ígéretére hivatkozva a VDSZSZ Szolidaritás. Az érdekképviselet felidézte: a szakszervezet hároméves megállapodást szeretne, mindegyik évben két számjegyű béremeléssel. Emellett évi plusz egyhavi alapbér kifizetését kérik, és növelnék az egészségpénztári hozzájárulást. A szakszervezetek egyetértenek abban, hogy hosszú távú egyez­ség esetén az emelések mértéke kövesse a nemzetgazdaság legfőbb mutatói­nak változását.

Korábban írtuk, a Volánnál már megkezdődtek az egyeztetések, ám a többi állami tulajdonú közszolgáltató vállalathoz hasonlóan az autóbuszosok is a kormányra várnak. Ennek oka, hogy a munkáltatók ugyan egyetértenek a szakszervezetek jelentős béremelési követelésével, ám önerőből, állami segítségnyújtás nélkül nem tudják kigazdálkodni a többletköltséget. Az állami vállalatoknál elkerülhetetlenné vált a bérek újabb, érdemi felzárkóztatása. A 2017 és 2019 közötti, hároméves bérmegállapodást sikeresnek értékelik a munkavállalók és a vállalatvezetők is, ám annak utolsó évében, tavaly átlagosan öt százalékkal nőtt az érintettek keresete, ami jóval alacsonyabb volt, mint az országos, 11 százalék körül növekvő bruttó átlagbér. Így a versenyszféra ismét jelentős konkurenciája az államnak, a munkavállalók távozása pedig ellehetetlenítené az állami szolgáltatások fenntartását.

Nincs közeledés a BKV-nál

Továbbra is elfogadhatatlannak tartják a BKV ajánlatát a szakszervezetek. A pénteki tárgyaláson egységes, hatszázalékos alapbérfejlesztést ajánlott a cég, ám a képviseletek bőven tíz százalék feletti felzárkóztatást követelnek. A közlekedési vállalat közleménye szerint a munkakörülmények javítását mindkét fél fontosnak tartja. A tárgyalások februárban folytatódnak.