Egyre több szó esik a fenntarthatóságról, illetve ehhez kapcsolódóan a körkörös és a körforgásos gazdaságról. Az utóbbi kettő között nem pusztán szóhasználatbeli a különbség, valóban eltérő fogalmakról van szó. A körforgásos gazdálkodás célja, hogy a felhasznált nyersanyag az utolsó funkcionális formátumában is hasznosítható legyen, legalább alapanyagként egy másik felhasználási folyamatban. Az újabb, körforgásos szemlélet az eszközök életciklus alatti funkcióváltás-lehetőségét is elvárja. A körkörös elszámolási modell pedig az előbbi lineáris felfogáshoz képest jóval komplexebb, holisztikusabb. A gazdasági folyamatok teljes körű, az alrendszerek közötti áthatásokat is tartalmazó módszer. Ez a városi gazdálkodásban a rendszerszemléletű, a költség és a fedezet áthatásait figyelembe vevő módszer, amely alkalmazza a mesterséges intelligenciát annak öntanuló képességei miatt.
Tévúton az európai uniós energiapolitika
Brüsszel végleg leállítana minden orosz olaj-, gáz- és nukleárisfűtőelem-beszerzést.