Külföldi cégek térnyerésétől tartanak

Minden bizonnyal nem lesz már olyan áremelés az építőiparban és az anyagárak sem nőnek olyan mértékben, mint az elmúlt években. Az ágazati szakszövetség szerint a hazai vállalkozásoknak is érdemes lenne önmérsékletet tanúsítaniuk, ugyanakkor fontosnak tartják, hogy a közbeszerzésekhez hasonlóan a nagyobb piaci beruházásoknál is olyan verseny alakulhasson ki, amelyen a hazai vállalkozások nyerési esélye nagyobb a külföldiekkel szemben. A magas vállalási árak miatt külhoni cégeknek is egyre inkább megéri hazánkban dolgozni, olyannyira, hogy terjed az az iparági pletyka, miszerint a BMW debreceni gyárberuházásának fővállalkozója jó eséllyel egy török nagyvállalat lehet.

Tiszaújváros, 2019. szeptember 27. A Mol poliol üzemének építkezése Tiszaújvárosban a gyár alapkőletételi ünnepsége napján, 2019. szeptember 27-én. A cégcsoport 1,2 milliárd eurós fejlesztéséhez, az ország legnagyobb magyar hátterű beruházásához a kormány 131 millió eurós támogatással járul hozzá. Évente 200 ezer tonna poliolt állít majd elő a 2021-ben elkészülő gyár, amely 200 embert foglalkoztat majd. MTI/Vajda János Fotó: MTI/Vajda János

Szinte minden területen érződik az építőipari vállalási díjak és az anyagárak emelkedése. Akár egy jelentős állami beruházásról, akár nagyobb iroda- vagy lakóházépítésről, akár egy családi ház felhúzásáról van szó, a megrendelő a korábbi időszakkal összehasonlítva jóval magasabb árakkal szembesül. Bár az elmúlt években jelentős szerepe volt a hazai építőiparnak a gazdasági növekedésben, a magas árak miatt némi megtorpanás kezd érződni.

– 2017 és 2019 között nagyra nyílt az olló a kereslet és a kínálat között, aminek értelemszerűen árfelhajtó ereje volt – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint ugyanakkor az olló az idén záródni fog, ami nagyobb versenyt jelent majd mind a magánmegrendelői, mind a közbeszerzési piacon.

– Éppen ezért a korábbiakkal összehasonlítva lényegesen kisebb árváltozásokra számítunk ebben az évben. Míg tavaly az építési-szerelési munkák ára 12 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, ilyen mértékű áremelés most már szinte biztosan nem lesz – jelentette ki Koji László. Az ÉVOSZ a tagvállalatai körében folyamatosan végez felmérést, amelyek az elmúlt esztendőkben rendre azt mutatták: mind a bérköltségek, mind az építőanyagárak, mind a fuvardíjak évről évre két számjegyű mértékben növekedtek. Mindez pedig magával hozta a vállalási díjak erőteljes emelését.

A szövetség elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: Magyarországon az elmúlt időszakban a helyükre kerültek az árak, ami korántsem jelenti azt, hogy az osztrák vagy akár a szlovák árazást meghaladnák. Az áremeléseknek mindamellett vannak kézzelfogható előnyei is, hiszen elsősorban azért volt ezekre szükség, hogy a jó mérnököket, a jó szakmunkásokat meg tudják tartani a cégek, esetleg korábban külföldön dolgozó magyar szakembereket hazacsábíthassanak. Koji László jelezte, csak tavaly mintegy 13-14 százalékos bérfejlesztés volt az építőiparban. Míg a szakmunkások jellemzően valamivel kisebb mértékű keresetnövekedést tudtak elérni, a jobb mérnökök esetében a 25-30 százalékos fizetésemelés sem volt ritka.

Fotó: MTI/Vajda János

– Mindezek révén a külföldi cégeknek üzletileg egyre inkább megéri Magyarországon dolgozni, itteni megrendelésekre pályázni. Nagyon fontos, mondhatni nemzetgazdasági érdek lenne, hogy azoknál a beruházásoknál, amelyekben uniós vagy hazai közösségi források is megjelennek, olyan, a közbeszerzési piachoz hasonló verseny alakuljon ki, amelyen a hazai vállalkozók nyerési esélyei nagyobbak a külföldiekkel szemben – tért ki Koji László az áremelések nem várt „mellékhatására”.

A kérdés az ÉVOSZ minapi közgyűlésén is előkerült, amelyen a magyarországi régiók egy-egy nagyvállalatának vezetője tartott beszámolót. Gönczöl Péter, a Strabag MML Kft. ügyvezetője többek között arról beszélt, hogy az ágazatnak érdemes lenne önmérsékletet tanúsítania, hiszen azért éri meg idejönnie a külföldi vállalatoknak, mert az elmúlt években annyira felmentek az árak a magyarországi piacon. Szerinte az építőipar termelési értékének kiugró tavalyi emelkedése is felerészben az áremelkedésekből adódott. Derczó István, a Weinberg ’93 Kft. ügyvezetője jelentős problémaként említette a külföldi kivitelezők megjelenését, hozzátéve, hogy török, lengyel és szlovák cégek egyre több megrendelést kapnak, ami különösen jellemző Észak-Magyarországon. E körben a Molnak az elmúlt időszakban amúgy is viták kereszttüzébe kerülő tiszaújvárosi gyárépítését, valamint a BorsodChem beruházását említette.

A Magyar Nemzet információi szerint szakmai körökben ráadásul erősödik az a feltételezés, hogy a BMW debreceni gyárépítésének fővállalkozója jó eséllyel egy török nagyvállalat lehet. Úgy tudjuk, ha ez így történik, az komoly felzúdulást váltana ki a hazai építésgazdaság főbb szereplőinél. Nem véletlenül, hiszen az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi építési beruházásáról van szó.