Már a 2020-ban épülő ingatlanok tervezésekor érdemes figyelembe venni az európai uniós előírások szerint szigorodó épületenergetikai szabályokat, 2021. január 1-jétől ugyanis kizárólag legalább BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt. Ez a közel nulla energiaigényű épületet jelenti, amely legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ. Az Országos építésügyi nyilvántartás adatai szerint a tavaly energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,6 százaléka ilyen.
Fotó: Havran Zoltán
Gali András építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa azt javasolta, érdemes már most figyelembe venni a szigorodó épületenergetikai szabályokat, hiszen számos tényező miatt késhet egy-egy épület befejezése. Ennek ellenére szerinte időbe telik, mire az új szemlélet felülírja a megszokott gyakorlatokat és napi rutinná válik az építőiparban az energiatudatos megközelítés. – Szerintem még a statisztikák által visszaigazoltnál is kevesebb ingatlan felel meg Magyarországon az energetikai szigorításoknak. A 2019-es adatok nem reprezentálják a teljes lakásállományt, becslésem szerint a közel nulla követelményszintet az ingatlanállomány kevesebb mint egy százaléka teljesíti valójában – mondta Gali András.
Az energetikai követelmények nemcsak új építésre, hanem meglévő épületek jelentős felújítása esetén is alkalmazandók. Jelentős felújításnak minősül például a határolószerkezetek összes felületének legalább a negyedét érintő felújítás. Számottevően javíthat a helyzeten, ha az energiatudatos gondolkodásmód a lakásfelújításoknál is megjelenik. Gali András megjegyezte: bár a legtöbben inkább szükségből, meghibásodás, állagromlás miatt újítanak fel, egyre többeknek kifejezetten az energiamegtakarítás a céljuk.
