Pénzügyi tárca: Az adócsökkentés áll a magyar gazdasági növekedés hátterében

Az adócsökkentések ellenére tavaly november végéig 1300 milliárd forinttal több adóbevétel folyt be az öt legnagyobb adóból, mint az előző évben – emlékeztetett Izer Norbert államtitkár.

Izer Norbert rámutatott, hogy minden foglalkoztatót érint a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése 2019. július 1-jétől, ezzel másfél év alatt 450 milliárd forint marad a gazdasági szereplőknél.

Az adó mértéke 2016 és 2019 között harmadával csökkent, ami 2600 milliárd forint többletet jelentett a magyar cégeknek, ebből finanszírozhatták a béremeléseket, anélkül, hogy versenyképességük csökkent volna – fejtette ki.

Az államtitkár ismertette, hogy 2017-2018 között Magyarországon 48,3 százalékról 45 százalékra csökkent az adóék, ami messze a legjobb eredmény az OECD országok között. Tavaly júliusban, a szociális hozzájárulási adó csökkentésével az adóék tovább mérséklődött 44,1 százalékra, a cél az adóék 40 százalék alá csökkentése.

A kisvállalati adó (kiva) mértéke 13-ról 12 százalékra csökkent január 1-jétől. Izer Norbert kiemelte, hogy eredményes volt a Pénzügyminisztérium tavaly decemberi tájékoztató kampánya. Mintegy 57 ezer olyan cégnek küldtek tájékoztatást, amelyek több mint 10 százalék adóterhet tudnak megspórolni a kisvállalati adóval. Tavaly december 1-e óta újabb 10 700 céggel bővült a kivások tábora, így összesen már több mint 50 ezer cég választotta a kisvállalati adót.

A szálláshelyek általános forgalmi adója 18-ról 5 százalékra csökkent január 1-jétől, így a 4 százalékos mértékű turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt is feleannyi közterhet kell fizetniük az érintetteknek, mint tavaly.

Az érintett piaci szereplők 20-24 milliárd forinttal kevesebb adót fizetnek, a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást pedig kizárólag az idegenforgalom fejlesztésre lehet fordítani – jelezte az államtitkár.

Kitért arra is: a vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot július 1-től a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg még a minimálbér másfélszerese után.

Most az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a családi kedvezményt. Ez július 1-jével, az egységes járulék kialakításával megváltozik, mivel a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére lesz érvényesíthető a gyermekek után járó kedvezmény – mutatott rá Izer Norbert.

Az államtitkár kiemelte az adócsökkentések tőkevonzó képességét, mint mondta, Magyarország a világ tíz legjobb befektetési célországa között van. A magyar gazdasági növekedés egyik fő támasza lehet az EU egyik legmagasabb, 27 százalékot meghaladó beruházási rátája. A hazai beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül tavaly október végéig 62 nagy beruházásról kötöttek megállapodást, ami mintegy 9700 új munkahelyet jelent – jelezte.