Idén januárban is többlettel zárt a költségvetés

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere januárban az egy évvel korábbihoz képest 82,0 milliárd forinttal, 4,2 százalékkal nagyobb, összesen 2051,9 milliárd forint bevételre tett szert, a kiadások 236,1 milliárd forinttal, 13,7 százalékkal haladták meg a tavaly januárit és 1961,5 milliárd forintot tettek ki. A központi alrendszer 90,4 milliárd forintos többlettel zárt, az egy évvel korábbi 244,5 milliárd forint aktívummal szemben – derül ki a Pénzügyminisztérium pénteken közzétett részletes tájékoztatójából.

Januárban a központi költségvetés 40,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 25,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,9 milliárd forintos szufficitet értek el.

Növekedtek az általános forgalmi adóból, valamint a személyi jövedelemadóból és a nyugdíj, egészségbiztosítási és munkarő-piaci járulékokból származó bevételek.

Az év első hónapjában általános forgalmi adóból 536,9 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 40,4 milliárd forinttal múlta felül és az éves előirányzat 10,8 százalékát érte el, ami az időarányosnál nagyobb. A belföldi befizetések növekedése elsősorban a kereskedelemhez és a feldolgozóiparhoz köthető. Az import utáni befizetések csökkenésének hátterében az alacsonyabb forgalom áll – közölte a PM.

A jövedéki adóból befolyt 98,5 milliárd forint alig, 1,7 milliárd forinttal (1,8 százalékkal) magasabb az egy évvel korábbinál.

A személyi jövedelemadó-bevétel 251,7 milliárd forint volt, 21,0 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, amit a magasabb bérkiáramlás okozott.

Az uniós programok finanszírozására januárban még nem érkezett támogatás, a tavaly januári 143,2 milliárddal szemben. A költségvetésben 1482 milliárd forint bevételt terveztek ezen a soron. A programok finanszírozására ugyanakkor az éves előirányzat 19,6 százalékát, 329 milliárd forintot utalt ki a költségvetés az egy évvel korábbi 89,2 milliárd forinttal szemben.

A szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételekből érkezett 306,7 milliárd forint, 9,8 százalékkal, 27,4 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos hónapjának bevételeit, ami összhangban van a bruttó átlagkeresetek tavalyi 10 százalékos emelkedésével.

A kiadások növekedése főként az uniós programok kiadásainak emelkedése miatt következett be, de nőttek a kamatkiadások, az EU költségvetéséhez történő hozzájárulás, a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is – közölte a minisztérium.

Az uniós befizetések során januárban megjelent 66,1 milliárd forint kiadás 23,7 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, és az idei előirányzat 16,6 százalékának felel meg.

A nyugdíjkiadások 302,0 milliárd forintot tettek ki, 19,0 milliárd forinttal haladták meg az előző évit. A januári kifizetések tartalmazták a tavalyi év magasabb inflációs hatása miatti 0,7 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés, és a tárgyévre tervezett 2,8 százalékos nyugdíjemelés összegét. Az egészségbiztosítási alapból a legnagyobb kiadási előirányzatot képező gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett 117,0 milliárd forint 17,8 milliárd forinttal több, mint a bázisidőszakban.

A kamatbevételek és -kiadások egyenlegeként adódó, 60,2 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 33,8 milliárd forinttal lett több, mint az előző év azonos hónapjában, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázott a minisztérium jelentése.

A központi költségvetés adóssága januárban 74,2 milliárd forinttal csökkent.

A központi költségvetés devizaadóssága január végéig 372,2 milliárd forinttal 4749,0 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest. A kedvező likviditási helyzetre tekintettel és a devizalejáratok csökkentése érdekében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) januárban 1 milliárd amerikai dollár névértékben vásárolt vissza négy, 2021-24 közötti lejáratú, magas kamatozású devizakötvényből 306,9 milliárd forint értékben. A forint árfolyamának a múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 97,0 milliárd forinttal növelte. A devizaadósság részaránya a múlt év végi 17,3 százalékról 16,0 százalékos szintre csökkent a teljes adósságon belül.

A költségvetés forintadóssága január végéig 274,2 milliárd forinttal nőtt az idén, és 24 631,3 milliárd forintot tett ki. A lakossági állampapírok állománya 137,3 milliárd forinttal 9211,3 milliárd forintra nőtt. A Magyar Állampapír Plusz állománya januárban 279,2 milliárd forinttal nőtt, hó végére 3415,2 milliárd forintot ért el.

A külföldi befektetők állampapír-állománya januárban 119,2 milliárd forinttal növekedett az előző hónaphoz képest. Az állomány 99,3 százaléka, 4258,5 milliárd forint államkötvény és 28,7 milliárd forint diszkontkincstárjegy. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje január végén 5,8 év volt – olvasható a Pénzügyminisztérium jelentésében.