Az energiatanúsítvány teljesen objektív, jogszabályokban leírt kritériumok alapján határozza meg egy-egy ingatlan energiafogyasztását. A legjobb osztályzat az AA++, a legrosszabb pedig a JJ, előbbiek minimális energiaigényűek, utóbbiak kiemelkedően rosszak. – Nem ugyanazok a lakások kaptak osztályzatot tavaly és tavalyelőtt, de az látható, hogy az összes adásvételre vetítve minimális mértékben nőtt az energiatakarékosabb lakások szerepe – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Tavaly több mint 166 ezer lakásról, 2018-ban pedig közel 171 ezer lakásról készült energiatanúsítvány, vagyis számuk alig csökkent. A múlt évben az érintett lakások 48 százaléka kapott EE-s (átlagosnál jobb) vagy annál kedvezőbb osztályzatot, szemben a 2018-as 46 százalékkal. Mindez azt is jelenti, hogy a jelentősebb energiafogyasztású, FF-es (átlagos) vagy annál rosszabb kategóriába sorolt ingatlanok még többségben vannak, igaz, tavaly 52 százalékos volt az arányuk az egy évvel azelőtti 54 százalékkal szemben.
Fotó: Világgazdaság/Kallus György
A tulajdonosok magasabb áron adják az energiatakarékosabb lakásokat. A BB-s vagy annál is jobb kategóriába sorolt budapesti lakások átlagos kínálati négyzetméterára 818 ezer forint, a CC-s lakásoknál ugyanez 727 ezer forint, míg a DD-s vagy annál rosszabb osztályzatú lakásoknál 700 ezer alatti átlagos négyzetméterár jött ki a februári kínálatot nézve.
– A lakások energiafogyasztási adataiból látható, hogy jelentős tér van a javulásra. A zöldebb ingatlanállományt elősegítő lakásépítések alternatívája lehet a már meglévő lakóingatlanok korszerűsítése – mondta Balogh László. Hozzátette: egy lakás felújításához sokkal kisebb tőke szükséges, mint egy új lakás megépítéséhez, emiatt társadalmi szinten is olcsóbban lehet javulást elérni az ingatlanok minőségében akár egy átfogó lakásfelújítási programmal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!