Az energiatanúsítvány teljesen objektív, jogszabályokban leírt kritériumok alapján határozza meg egy-egy ingatlan energiafogyasztását. A legjobb osztályzat az AA++, a legrosszabb pedig a JJ, előbbiek minimális energiaigényűek, utóbbiak kiemelkedően rosszak. – Nem ugyanazok a lakások kaptak osztályzatot tavaly és tavalyelőtt, de az látható, hogy az összes adásvételre vetítve minimális mértékben nőtt az energiatakarékosabb lakások szerepe – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Tavaly több mint 166 ezer lakásról, 2018-ban pedig közel 171 ezer lakásról készült energiatanúsítvány, vagyis számuk alig csökkent. A múlt évben az érintett lakások 48 százaléka kapott EE-s (átlagosnál jobb) vagy annál kedvezőbb osztályzatot, szemben a 2018-as 46 százalékkal. Mindez azt is jelenti, hogy a jelentősebb energiafogyasztású, FF-es (átlagos) vagy annál rosszabb kategóriába sorolt ingatlanok még többségben vannak, igaz, tavaly 52 százalékos volt az arányuk az egy évvel azelőtti 54 százalékkal szemben.
Fotó: Világgazdaság/Kallus György
A tulajdonosok magasabb áron adják az energiatakarékosabb lakásokat. A BB-s vagy annál is jobb kategóriába sorolt budapesti lakások átlagos kínálati négyzetméterára 818 ezer forint, a CC-s lakásoknál ugyanez 727 ezer forint, míg a DD-s vagy annál rosszabb osztályzatú lakásoknál 700 ezer alatti átlagos négyzetméterár jött ki a februári kínálatot nézve.
– A lakások energiafogyasztási adataiból látható, hogy jelentős tér van a javulásra. A zöldebb ingatlanállományt elősegítő lakásépítések alternatívája lehet a már meglévő lakóingatlanok korszerűsítése – mondta Balogh László. Hozzátette: egy lakás felújításához sokkal kisebb tőke szükséges, mint egy új lakás megépítéséhez, emiatt társadalmi szinten is olcsóbban lehet javulást elérni az ingatlanok minőségében akár egy átfogó lakásfelújítási programmal.
