Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Márciusban újabb lehetőségek nyílnak a nemzetközi kutató-infrastruktúrákban való részvételre a magyar szakemberek számára – tájékoztatott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese egy háttérbeszélgetésen.
Szabó István ismertette: a hivatal pályázatára azon kutatók jelentkezését várják, akik nemzetközi intézményben szeretnének dolgozni egy-egy projekt erejéig. Minden tudományterületről mesterszakos, illetve PhD-hallgatók is jelentkezhetnek, akik egy kutatócsoport részeként végezhetnek külföldön tudományos munkát. Szabó István hangsúlyozta, hogy a hivatal kész segítséget nyújtani az érdeklődőknek a tájékoztatásban. A pályázat keretösszege százmillió forint, projektenként 1-5 milliót ítélnek majd oda.
Magyarország tavaly mintegy 3,3 milliárd forintot fizetett be tagdíjként 17 nemzetközi infrastruktúrába, vagyis kutatói központba. A tagdíjak olyan kutatási lehetőséget biztosító létesítményekhez, laborokhoz érkeznek, amelyeket európai országok közösen működtetnek, illetve hoztak létre. A tagság biztosítja, hogy a befizető ország tudósai használhassák az adott infrastruktúrát. Szemléletes példa erre a nukleáris kutatások európai központja, a CERN, ahol a világegyetem kialakulásának hogyanját szeretnék megérteni a tudósok, ebbe a Magyarország által befizetett összes tagdíj 73 százaléka, 2,4 milliárd forint érkezett. Évente 70-90 magyar kutató vesz részt az ottani kísérletekben.
De idesorolható a nukleáris fúziós energia hasznosításának kutatására épülő ITER is, ebbe közel 11,3 millió forint érkezett a magyar oldalról. Az egyetlen, a korábbi vasfüggönyön innen épült létesítményként tartják számon a szegedi ELI lézerközpontot. – Az az ország, amelynek a területén megépül a létesítmény, a beruházással járó gazdasági előnyökhöz jut, illetve a működtetéshez szükséges adminisztráció elvégzéséhez létrejövő munkahelyek is idesorolandók – mondta az elnökhelyettes a Magyar Nemzet kérdésére.
A tagdíjként befizetett összegek egy része pedig visszakerül a tagországokhoz beszállítások formájában – legyen az egy egyszerű védőmaszk vagy éppen precíziós műszer. A magyar iparba a CERN-ből 2017-ben 2,3 milliárd forint áramlott vissza beszállítás révén.
Szabó István kiemelte, hogy nemcsak a fizika, hanem az egészségtudomány, illetve a társadalomtudományok területén zajló nemzetközi kutatásokban is részt vesznek magyar tudósok.
Ezek közül kiemelte az európai molekuláris biológiai laboratóriumot, amelynek társintézeteként Magyarországon jött létre a molekuláris biológiai medicina projekt. A társadalmi projektek közül pedig a népességöregedést kutató kezdeményezés szerepel a magyar befizetések között a leghangsúlyosabbként: megközelítőleg 33 millió forint áramlott a kutatásba.
A bizottság szerint Magyarország hatékony intézkedéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében.
Újabb pályázat a Jedlik Ányos energetikai programban.
Dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban.
A kormány tovább dolgozik a magyar ipar fellendítésén.
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb
Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...
Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol
Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó
A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet
Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
A bizottság szerint Magyarország hatékony intézkedéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében.
Újabb pályázat a Jedlik Ányos energetikai programban.
Dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban.
A kormány tovább dolgozik a magyar ipar fellendítésén.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A bizottság szerint Magyarország hatékony intézkedéseket tett a túlzott hiány megszüntetése érdekében.
Újabb pályázat a Jedlik Ányos energetikai programban.
Dinamikusan nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban.
A kormány tovább dolgozik a magyar ipar fellendítésén.
A húsvéthatást leszámítva is jelentős a növekedés.
A kínai–magyar kétoldalú kereskedelem új rekordot döntött: 2024-ben elérte a 16,2 milliárd dolláros történelmi csúcsot, ami 11,4 százalékos éves növekedést jelentett.
Az elmúlt években megháromszorozódtak a hazai ingatlanárak.
A legtöbben már nem számolnak a visszatéréssel.
Tavaly csaknem 7500 gyermek részére több mint kétmilliárd forint összegben előlegezte meg a gyermektartásdíjat az állam.
A Seuso-kincs keletkezésének idején, a IV. század első harmadában játszódik Nagy Mihály régész, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főmunkatársának történelmi regénye. A Nyugaton kelt a nap című kötetet csütörtökön mutatták be Budapesten.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
