Külföldi lehetőségek nyílnak magyar kutatóknak

Magyarország tavaly mintegy 3,3 milliárd forintot fizetett be tagdíjként 17 nemzetközi infrastruktúrába, vagyis kutatói központba.

A szegedi ELI lézerközpont nemzetközi hírű Fotó: Kurucz Árpád

Márciusban újabb lehetőségek nyílnak a nemzetközi kutató-infrastruktúrákban való részvételre a magyar szakemberek számára – tájékoztatott a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese egy háttérbeszélgetésen.

Szabó István ismertette: a hivatal pályázatára azon kutatók jelentkezését várják, akik nemzetközi intézményben szeretnének dolgozni egy-egy projekt erejéig. Minden tudományterületről mesterszakos, illetve PhD-hallgatók is jelentkezhetnek, akik egy kutatócsoport részeként végezhetnek külföldön tudományos munkát. Szabó István hangsúlyozta, hogy a hivatal kész segítséget nyújtani az érdeklődőknek a tájékoztatásban. A pályázat keretösszege százmillió forint, projektenként 1-5 milliót ítélnek majd oda.

A szegedi ELI lézerközpont nemzetközi hírű
Fotó: Kurucz Árpád

Magyarország tavaly mintegy 3,3 milliárd forintot fizetett be tagdíjként 17 nemzetközi infrastruktúrába, vagyis kutatói központba. A tagdíjak olyan kutatási lehetőséget biztosító létesítményekhez, laborokhoz érkeznek, amelyeket európai országok közösen működtetnek, illetve hoztak létre. A tagság biztosítja, hogy a befizető ország tudósai használhassák az adott infrastruktúrát. Szemléletes példa erre a nukleáris kutatások európai központja, a CERN, ahol a világegyetem kialakulásának hogyanját szeretnék megérteni a tudósok, ebbe a Magyarország által befizetett összes tagdíj 73 százaléka, 2,4 milliárd forint érkezett. Évente 70-90 magyar kutató vesz részt az ottani kísérletekben.

De idesorolható a nukleáris fúziós energia hasznosításának kutatására épülő ITER is, ebbe közel 11,3 millió forint érkezett a magyar oldalról. Az egyetlen, a korábbi vasfüggönyön innen épült létesítményként tartják számon a szegedi ELI lézerközpontot. – Az az ország, amelynek a területén megépül a létesítmény, a beruházással járó gazdasági előnyökhöz jut, illetve a működtetéshez szükséges adminisztráció elvégzéséhez létrejövő munkahelyek is idesorolandók – mondta az elnökhelyettes a Magyar Nemzet kérdésére.

A tagdíjként befizetett összegek egy része pedig visszakerül a tagországokhoz beszállítások formájában – legyen az egy egyszerű védőmaszk vagy éppen precíziós műszer. A magyar iparba a CERN-ből 2017-ben 2,3 milliárd forint áramlott vissza beszállítás révén.

Szabó István kiemelte, hogy nemcsak a fizika, hanem az egészségtudomány, illetve a társadalomtudományok területén zajló nemzetközi kutatásokban is részt vesznek magyar tudósok.

Ezek közül kiemelte az európai molekuláris biológiai laboratóriumot, amelynek társintézeteként Magyarországon jött létre a molekuláris biológiai medicina projekt. A társadalmi projektek közül pedig a népességöregedést kutató kezdeményezés szerepel a magyar befizetések között a leghangsúlyosabbként: megközelítőleg 33 millió forint áramlott a kutatásba.