A magyarok eltökéltebbek az uniós átlagnál környezetvédelem terén

A magyarok elvárásaik határozzák meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet is – mondta az ITM államtitkára.

A magyarok eltökéltebbek az uniós átlagnál a környezetük védelme érdekében, elvárásaik határozzák meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet is – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.

Boros Anita közölte, hogy az akcióterv alapján júliustól új hatóság ellenőrzi a hulladékgazdálkodási ágazatot, 2021-től pedig megszűnik az egyszer használatos műanyagok forgalmazása, valamint visszaválthatók lesznek a fémdobozok, az üveg és műanyag palackok. A kormány gondoskodik a folyók megtisztításáról, és megvédi a vizeket a külföldről érkező hulladéktól. A kormány vállalja, hogy minden újszülött után 10 fát ültet, így az akcióterv évente 1 millió új fával számol.

Az új hulladékgazdálkodási hatóság ernyőszervezetként működhet együtt a rendészeti hatáskörrel felruházott többi hatósággal, a rendészeti feladatokat ellátó több ezer alkalmazottal, a mező-, vad- és halőrök hálózatával, a közterület-felügyeletekkel, és állampolgári bejelentés alapján is intézkedhet. A létrehozásához szükséges jogszabályokat a tárca előkészítette, és még ebben a hónapban a kormány elé terjesztheti – ismertette az államtitkár.

Az akcióterv elvárásként fogalmazza meg, hogy a multinacionális cégek környezetbarát technológiákat alkalmazzanak Magyarországon. A kis- és közepes vállalkozások megújulóenergia-termelésére 32 milliárd forint támogatás jut. A következő évtized legjelentősebb magyar klímavédelmi projektjeként környezetbaráttá alakul a Mátrai Erőmű – sorolta.

A naperőművi kapacitás 10 év alatt meghatszorozódik, a magyar energiatermelés 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz, az ország szükségletét olcsó és innovatív módon előállított áram fogja fedezni. A villamosenergia-rendszerbe 1 millió okos fogyasztásmérő kerül.

A kormány támogatja az olcsó elektromos autók beszerzését, és előírja, hogy a 25 ezer főnél népesebb településeken 2022-től csak elektromos buszok közlekedhetnek.

Az akciótervhez kapcsolódóan bevezetik a zöld államkötvényt, a forrásait pedig kizárólag zöld ügyek finanszírozására költik.

Az egyszer használatos műanyagokról uniós szintű szabályok is rendelkeznek. A tagállamoknak csökkenteniük kell egyes termékek forgalmazását, a begyűjtésre betétdíj rendszereket kell kidolgozniuk – mondta az államtitkár.

Várakozása szerint Magyarország a környezetvédelemben is az európai élvonalba kerülhet, és gyakorlatilag megszüntetheti a műanyag palackok, fémdobozok és üvegek környezetkárosító hatását. A kormány az érintett cégekkel együttműködve dolgozik a megoldáson, és azt tervezi, hogy az egyszer használatos műanyagokat kiváltó termékek fejlesztésére is támogatást ad magyar kisvállalkozásoknak – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a tervezett intézkedések az Európai Bizottság felmérése alapján is igazodnak az emberek elvárásaihoz, az Eurobarometer múlt héten közölt adatai szerint a magyarok 89 százaléka szigorítaná a környezetvédelmi szabályokat, és az egyre terjedő hulladékot látja a legnagyobb gondnak. Az államtitkár jelentésből kiemelte még, hogy az EU-ban a megkérdezettek 94 százaléka tartja fontosnak a környezet védelmét, ám Magyarországon ennél is többen, a válaszolók 95 százaléka.

Újságírói kérdésre válaszolva Boros Anita kifejtette, hogy az illegális hulladékok visszaszorítása szigorú és átfogó, az egész hulladékgazdálkodásra kiterjedő jogszabálycsomagot igényel. Szerinte eredményt csak a teljes hulladéklánc minőségbiztosítása hozhat, a súlyosabb büntetés önmagában kevés lenne a javuláshoz. A jogszabálytervezetekről a tavaszi ülésszakon már dönthet az Országgyűlés – közölte.