A magyarok eltökéltebbek az uniós átlagnál a környezetük védelme érdekében, elvárásaik határozzák meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet is – mondta hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára.
Boros Anita közölte, hogy az akcióterv alapján júliustól új hatóság ellenőrzi a hulladékgazdálkodási ágazatot, 2021-től pedig megszűnik az egyszer használatos műanyagok forgalmazása, valamint visszaválthatók lesznek a fémdobozok, az üveg és műanyag palackok. A kormány gondoskodik a folyók megtisztításáról, és megvédi a vizeket a külföldről érkező hulladéktól. A kormány vállalja, hogy minden újszülött után 10 fát ültet, így az akcióterv évente 1 millió új fával számol.
Az új hulladékgazdálkodási hatóság ernyőszervezetként működhet együtt a rendészeti hatáskörrel felruházott többi hatósággal, a rendészeti feladatokat ellátó több ezer alkalmazottal, a mező-, vad- és halőrök hálózatával, a közterület-felügyeletekkel, és állampolgári bejelentés alapján is intézkedhet. A létrehozásához szükséges jogszabályokat a tárca előkészítette, és még ebben a hónapban a kormány elé terjesztheti – ismertette az államtitkár.
Az akcióterv elvárásként fogalmazza meg, hogy a multinacionális cégek környezetbarát technológiákat alkalmazzanak Magyarországon. A kis- és közepes vállalkozások megújulóenergia-termelésére 32 milliárd forint támogatás jut. A következő évtized legjelentősebb magyar klímavédelmi projektjeként környezetbaráttá alakul a Mátrai Erőmű – sorolta.
A naperőművi kapacitás 10 év alatt meghatszorozódik, a magyar energiatermelés 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz, az ország szükségletét olcsó és innovatív módon előállított áram fogja fedezni. A villamosenergia-rendszerbe 1 millió okos fogyasztásmérő kerül.
A kormány támogatja az olcsó elektromos autók beszerzését, és előírja, hogy a 25 ezer főnél népesebb településeken 2022-től csak elektromos buszok közlekedhetnek.
