Erős éve volt a legnagyobb magyar banknak

Noha az elemzők eleve igen magas eredménynövekedést vártak az OTP csoporttól a tavalyi évre, még ezt is sikerült jócskán túlszárnyalni a banknak.

Árbevétel és nyereség

Az OTP a tavalyi negyedik negyedévben 305,5 milliárd forintos árbevételt ért el (292 milliárd volt a várakozás), ehhez 103 milliárd forintos adózás utáni eredmény adódott, ami 32 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához képest. Az egész év folyamán az árbevétel 1078 milliárd forint volt, ami 22 százalékos növekedés az előző évhez képest, egyúttal először lépte át az ezermilliárd forintos értéket. Az éves eredmény 412,6 milliárd forint lett, ez 30 százalékos ugrás az előző évhez képest.

A bankcsoportnál folytatódik az a trend, hogy a külföldi bankok a teljes eredmény egyre nagyobb hányadát adják, miközben a hazai eredmény is növekszik: immár az eredmény 46 százaléka származik külföldről, vagyis a korábban végrehajtott jelentős akvizíciók meghozták gyümölcsüket.

Hitelállomány

A hitelállomány növekedése különösen dinamikus volt: 2019-ben 48 százalékkal, összesen 4000 milliárd forinttal bővült. Ezen belül legnagyobb mértékben, 54 százalékkal a kis-, és középvállalati hitelállomány nőt, 52 százalékkal bővült a nagyvállalati állomány, a fogyasztási hitelek 48 százalékkal, a jelzáloghitelek 39 százalékkal bővültek. Bencsik László vezérigazgató-helyettes a bank sajtótájékoztatóján kitért a babaváró hitelre, melyben az pénzintézet részesedése egészen kiemelkedő a piacon: 45 százalék.

Kilátások

Az idei évre vonatkozó várakozásokról Bencsik László elmondta, hogy a kilátások alapvetően kedvezők, azon nem lehet teljesen kizárni, hogy a koronavírus hatása megjelenik, és a második negyedévben alacsonyabb lehet a hitelezési aktivitás, de ha így is lesz, ez vélhetően a második félévre már teljesen megszűnik: ekkor már 10 százalék fölötti lehet a hitelbővülési ütem.

Osztalék

A bank igazgatósága jelentős, 13 százalékos osztaléknövelést javasol, ez részvényenként 248 forint, összesen a közel 70 milliárd forint. Bencsik László az osztalékemelést azzal indokolta, hogy ha a bank éves szinten 30 százalékkal tudott bővülni, akkor indokolt, hogy ebből a részvényesek közvetlenül is érdemben részesedjenek. Ezt vélhetően örömmel fogják fogadni a részvényesek és az elemzők egyaránt, mivel optimális megoldásnak tartják, ha egy tőzsdei cég a rendelkezésére álló pénz egy részét akvizíciókra, bővülésre és osztalékfizetésre egyaránt felhasználja.

Árazás

Ami az bank részvényének árazását illeti: az előző év jelentős áremelkedése után sem drága a papír, tekintettel a hatalmas árbevétel-, és profitnövekedésre. A P/E (a részvényár és az egy részvényre jutó eredmény hányadosa) 10 körüli, ami egy bankrészvény esetében reális, és ha a várható, a tavalyinál jóval kisebb, de 10 százalék körüli várható idei növekedést is figyelembe vesszük, 9-es szám adódik.

Ami egy bankrészvénynél még kiemelt figyelmet szokott kapni: a P/BV (ár és az egy részvényre jutó könyv szerinti érték hányadosa) 1,5-ös értékével átlagos időszakban ugyancsak nem lenne magas, most csak az európai bankok között tűnik annak, miután lényegében a válság óta alacsonyan árazza a piac a kontinens bankjait. Az átlaghoz képesti magasabb értéket ugyanakkor indokolja, hogy az OTP azon kevés bankok egyike Európában, melyek stabil növekedést tudnak felmutatni.