Megsínyli a gazdaság a járványt

Lehetetlen megjósolni, hogy mikorra lehet megállítani a koronavírus terjedését, és az is várható volt, hogy a Covid–19 vírus Magyarországra is elér. A napokban meghozott kormányzati intézkedések és a felelős állampolgári magatartás lassíthatja a járvány terjedésének ütemét, így minimalizálva a gazdasági károkat – véli Boros Imre közgazdász. Szerinte nemcsak az államnak, de a bankrendszernek is ki kell vennie a részét a helyzet megoldásából.

„Időben lépett a kormány a veszélyhelyzet kihirdetésével” Fotó: Mirkó István

– Gazdasági és népegészségügyi szempontból is tehát a terjedési görbe lapítása a cél, vagyis a terjedés lelassítása, a védekezés. Ez ügyben nem állunk rosszul – hangsúlyozta Boros Imre.

Szerinte időben lépett a kormány a veszélyhelyzet kihirdetésével, és pontosan azt tette, amit kellett, azaz lezárta a bejutási lehetőséget azon országokból, ahol a nagyobb gócpontok vannak, illetve kötelező karantént írt elő az onnan hazatérő magyar állampolgároknak.

– A gazdaságra gyakorolt negatív hatások tehát jelenleg nagymértékben függnek attól, mikorra cseng le a járvány. Az már látható, hogy az idegenforgalom óriási károkat szenved, főleg a beutazóturizmus. Azonban ha egy-másfél hónapon belül tisztázódik a helyzet nálunk, akkor bizonyos helyekről, ahonnan nincs zárlat, nagy számban érkezhetnek a turisták, hiszen Olaszország vagy Spanyolország nem lesz opció nekik – mondta Boros Imre. Szerinte további pozitív hatás lehet az is, hogy élénkülhet a belföldi turizmus. Aki utazásra költ, az most jó eséllyel itthon marad, és országon belül utazik – indokolta. Bár szerinte egyelőre minden bizonytalan, az kijelenthető, hogy az idei növekedés nem éri el az utóbbi egy-két évben regisztrált csúcsokat.

– Hogy mekkora lesz a visszaesés, az a fent vázolt körülményektől függ. Úgy gondolom, hogy a legrosszabb esetben sem esik két százalék alá az idei GDP-növekedés – mondta Boros Imre. A 2008-as válsággal összehasonlítva fontos azt is megnézni, hogy most hogy áll a magyar gazdaság. Annak idején hirtelen csaknem nyolcszázalékos éves visszaesés következett be 2009-ben, míg az akkor már jobboldali kormány által vezetett Lengyelországban kétszázalékos volt a növekedés. Most viszont válságálló a hazai gazdaság – emelte ki.

Bár elsősorban a turizmus érzi meg a negatív hatásokat, az építőipar kisebb visszaesése – ami az ötszázalékos áfa kivezetésének következtében most érezhető – ehhez még hozzájárul, ami a gazdasági növekedésre is hatással lehet. Főleg ez a két ágazat emelte öt százalék közelébe a gazdaság tavalyi bővülését, mindkettő általában egy-egy százalék pluszt adott az éves növekedéshez.

– Mindent összevetve a jelenlegi állapot szerint az a reális, hogy két és fél-három százalékos lesz az idei gazdasági növekedés – közölte Boros Imre.

A kulcskérdés tehát az, hogy a fertőzés terjedésének az üteme lassú legyen, ezt biztosíthatják a kormány jelenlegi intézkedési. Ehhez természetesen egyéb gazdasági intézkedésekre is szükség van. Azonban a szakember szerint nemcsak a kormánynak kell adott esetben gazdaságvédelmi tervvel előállnia, hanem a magyar bankrendszernek is ki kell vennie a részét a megoldásból.

A hazai bankrendszer nagyon alacsony szinten hitelez, a GDP alig harminc százaléka a hitelvolumen a gazdaságban, ráadásul a pénzforgalmi költségek nálunk globális összehasonlításban nagyon magasak. Valószínűleg a jegybank intervenciójára is szükség lehet tehát. Egyrészt az olcsó hitelekkel való ellátást kell kikényszerítenie a magyar bankoktól, illetve a pénzforgalmi költségek lejjebb szorítását kell szorgalmaznia – sorolta Boros Imre.

A költségvetésen valószínűleg módosítani kell, az idei büdzsében szereplő mintegy négyszázmilliárdos tartalék vélhetően nem lesz elég a károk enyhítésére. Boros Imre szerint egy-egy tárca költségvetését majd meg kell kurtítani némileg, feltehetőleg erről jelenleg is folynak az egyeztetések.