Soron kívüli intézkedést jelentett be a Bank of England

A brit jegybank monetáris tanácsa egyhangú döntéssel 0,50 százalékponttal, az eddigi 0,75 százalékról 0,25 százalékra csökkentette alapkamatát.

A Bank of England alapkamata a szerda reggel bejelentett lépéssel visszatért arra a történelmi mélypontra, amelyre a monetáris tanács nem sokkal a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás után csökkentette az irányadó kamatot.

A monetáris testület annak idején 0,50 százalékról csökkentette a most ismét érvénybe léptetett 0,25 százalékra – az 1694-ben alapított Bank of England történetének mélységi kamatrekordjára – alapkamatát. Emellett 435 milliárd fontra (168 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot hirdetett vállalati kötvényekre.

Ezt a keretet a monetáris tanács a szerdán bejelentett soron kívüli kamatcsökkentés mellett változatlanul hagyta, meghirdetett viszont egy közvetett finanszírozási programot, elsősorban a brit kis- és középvállalati szektor hitelellátásának támogatására.

A következő tizenkét hónapra szóló program – Term Funding Scheme – alapján a Bank of England négyévi futamidejű hitelfinanszírozást kínál kereskedelmi bankoknak a szerdán bejelentett 0,25 százalékos alapkamaton vagy ahhoz nagyon közeli kamattal.

A résztvevő kereskedelmi bankok vállalják, hogy ezt a kedvezményes finanszírozást továbbhitelezik a reálgazdasági szereplőknek, mindenekelőtt a kis- és a közepes méretű üzleti vállalkozásoknak.

A brit jegybank indoklása szerint alacsony jegybanki kamatok időszakában a kereskedelmi bankok nehezen tudják jelentősebb mértékben csökkenteni betéti kamatukat, és így hitelkamataikat is.

A Term Funding Scheme célja e nyomás enyhítése és a monetáris politika transzmissziós hatékonyságának javítása.

A Bank of England a 2016-os EU-népszavazás után is meghirdetett egy ugyanilyen hitelfinanszírozási programot, és az annak idején rendkívül népszerűnek bizonyult: a kereskedelmi bankok akkor 127 milliárd font értékben vettek igénybe ilyen alacsony kamatú jegybanki likviditást.

Szerdai nyilatkozatában a monetáris tanács közölte, hogy az akkori tapasztalatok alapján most is meghaladhatja a 100 milliárd fontot a reálgazdaság számára pótlólagosan hozzáférhetővé váló finanszírozás.

A kamatcsökkentési döntéshez fűzött indoklásban a Bank of England kiemelte, hogy az új típusú koronavírus okozta járvány terjedése nyomán a kockázatos befektetési eszközök és az árupiaci termékek árfolyamai meredeken zuhantak, az állampapír-hozamok ezzel egy időben soha nem mért mélységbe süllyedtek.

A brit jegybank szerint mindez a piaci szereplők kockázatvállalási hajlandóságának, valamint a globális és a brit gazdaság növekedési kilátásainak markáns gyengülésére utal, és mindeközben a piaci bizonytalanság mérőszámai szélsőséges szinteket értek el.

A koronavírus-járványból eredő gazdasági sokk mértéke erősen bizonytalan, ám az valószínű, hogy a brit gazdaság aktivitása a következő hónapokban érdemben gyengül, és ez a gazdasági sokk a keresletre és a kínálatra is hatással lesz – áll a Bank of England monetáris tanácsának szerdai helyzetértékelésében.

A brit gazdaság növekedési kilátásait a londoni elemzői közösség is egyre borúlátóbban ítéli meg.

A Bank of America globális pénzügyi szolgáltató csoport kutatási részlege (BofA Global Research) Londonban ismertetett új prognózisában közölte: meredeken, 0,50 százalékponttal alig 0,3 százalékra csökkentette a brit hazai össztermék (GDP) idei egész éves növekedésére szóló előrejelzését.