A magyarországi bruttó hazai termék 18-20 százalékának megfelelő összeget, 9200 milliárd forintot szán a gazdaság erősítésére a kormány – jelentette be Palkovics László a tegnapi Kormányinfón. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője ismertette a gazdaság és a családok védelmét szolgáló Orbán-terv részleteit. Kiemelte: a történelmi akcióterv nem növeli a magyar gazdaság külső kitettségét, és ugyan a költségvetési hiányt egy százalékról 2,7 százalékra emeli, de három százalék alatt tartja. A költségvetés átcsoportosítása a gazdaság és a munkahelyek védelmét szolgálja.
– Az elmúlt tíz év bebizonyította számunkra, hogy az a gazdaság az ellenállóbb, amely önálló gazdaságpolitikát folytat, és a saját maga által véghez vitt munkával gyarapszik. Ennek a sikerreceptje a munkaalapú gazdaság
– szögezte le a tárcavezető.
A munkahelyek védelmére – a rövidített munkavégzéshez kapcsolódóan – német mintára, igazságos plafon mellett a bérek hetven százalékát a magyar állam három hónapra átvállalja. – Ezt a németek Kurzarbeitnek hívják, mi nevezhetjük nemzeti bérpótléknak. A lényege az, hogy az esetleges részmunkáért is teljes bér járjon a munkavállalóknak. Így a munkavállalók nem vesztik el a munkahelyüket, a munkaadók pedig az újraindításhoz szükséges munkaerőt – indokolt a miniszter. A mérnöki, illetve a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók negyvenszázalékos munkabér-támogatáshoz jutnak ez idő alatt. Az egyszerű, gyors és közvetlen tájékoztatás érdekében elindult a Vali.ifka.hu vállalkozói információs portál.
A szociális partnerek szerint jó az irány
Rendkívül kedvezőnek értékelték a munkaadói képviseletek a Magyar Nemzet megkeresésére a gazdaság újraindításával kapcsolatos intézkedéseket.
Ezek mellett a kormány rugalmasabbá teszi a munkaszervezést, illetve adókönnyítéseket és adminisztrációs egyszerűsítéseket vezet be. A szociális hozzájárulási adó két százalékponttal csökken (15,5 százalékra) 2020. július 1-jével a korábbi megállapodás alapján, amitől a kormány nem kíván eltérni (a szocho 2017. január 1-je óta több lépésben csökkent.) A munkáltatók továbbra is befizethetik az ekhót a veszélyhelyzet miatt kényszerszabadságra küldött munkavállalók után, akiknek az egészségbiztosítása így nem szűnik meg. A táppénzhez szükséges dokumentumok elektronikus másolat formájában is benyújthatók lesznek. Felgyorsul az áfa-visszaigénylés, a beszámolókat és az ahhoz kapcsolódó éves adóbevallásokat az eredeti határidőnél később, szeptember 30-ig kell leadni.
Új munkahelyek létrehozása érdekében azonnali, a vállalati leállásra reagáló online képzések, illetve átképzések indulnak.