Munkahelyeket menthet a kétéves munkaidőkeret a válságos időkben

Hozzájárulhat a válsághelyzet alatt egyoldalúan bevezethető kétéves munkaidőkeret, mivel garantálja, hogy a munkavállalónak megmaradjon az állása, illetve a járvány miatt leállásra kényszerült cégeknél dolgozók bére sem kerül veszélybe. A szakszervezetek kiakadtak, a Munkástanácsok ugyan egyetért a célokkal, de az egyeztetés hiányát kifogásolja. A Vasas annak ellenére kifogásolja a módosítást, hogy korábban elsőként járultak hozzá a hároméves munkaidőkeret elrendeléséhez.

A bérek megtartásához is hozzájárul az intézkedés Fotó: Mirkó István

Egyoldalúan rendelhet el kétéves munkaidőkeretet a munkáltató a járvány ­miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt, a munkavállalói képviseletekkel kötött kollektív szerződések pedig a veszélyhelyzet megszűnéséig hatályon kívül kerülnek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a kormány döntését a rugalmasabb munkaszervezéssel indokolta, amely segít a munkahelyek megtartásában. A vállalatok hosszabb időtartamot vehetnek alapul a munkaidő beosztására, amely hozzájárul ahhoz is, hogy ne csökkenjen a munkavállalók bére.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke megkeresésünkre elmondta, egyetért azokkal az intézkedésekkel, amelyek a munkahelyek megtartását, a munkavállalók jövedelmének garantálását segíthetik. Az elnök ugyanakkor kifogásolta, hogy habár többször egyeztettek a rendelet megjelenése előtt a kormányzattal, a munkaidőkeretre vonatkozó módosításról nem esett szó.

– Az állások és a bérek megtartásához hozzájárulhat az intézkedés, a járvány utáni időszakban ugyanakkor a kétéves időtartamon belül le kell dolgozniuk a munkavállalóknak a jelenlegi időszakot, amikor nincs munka. Így az alkalmazott megkapja alapbérét annak ellenére is, hogy nem végez munkát, mert a vállalkozás nem tud termelni a járványhelyzet miatt. A második évben viszont hosszabb munkanapok várhatnak a dolgozókra, ugyanakkor a Munka Törvénykönyvében meghatározott napi, illetve heti munkaidő- és pihenőnap szabályoktól nem lehet eltérni.

A bérek megtartásához is hozzájárul az intézkedés
Fotó: Mirkó István

Palkovics Imre ugyanakkor megjegyezte: a munkavállalók kizsigerelésétől tartó Vasas Szakszervezetek elsőként járult hozzá egy pécsi cégnél tavaly év végén hároméves munkaidőkeret bevezetéséhez. A járvány előtt meghozott döntést akkor a Vasas is a munkahelyek megtartásával indokolta. – Ugyanez a képviselet 2018 végén még rabszolgatörvényt kiáltva támogatta a radikális utcai megmozdulásokat, most pedig újfent rabszolgatörvényt emleget a kétéves keret lehetőségénél, holott ők egyeztek bele a hároméves keretbe elsőként. A túlórák kifizetésének idejét emlegetni pedig nem reális egy olyan időszakban, amikor gyakorlatilag termelés sem végezhető a legtöbb szereplőnél – tette hozzá Palkovics Imre.

A Vasas Szakszervezetek közleményé­ben felháborítónak tartotta, hogy nem egyeztetett a kormány a szakszervezetekkel. Emellett úgy látják, lehetőséget kap a munkáltató arra, hogy az ezekben a hetekben el nem végzett munkát jövőre kell bepótolni, a dolgozókat akár heti hatvan órában dolgoztatva, röghöz kötve.

A munkáltatók megkeresésünkre nem kívántak nyilatkozni a témában, ugyanakkor a képviseletek egyelőre úgy látják, olyan fokú gazdasági fellendülés egyelőre elképzelhetetlen, amely ennyi munkaórát igényelne.

Igényelhető a bértámogatás

Mától lehet pályázni a kutatás-fejlesztési bértámogatásra, holnaptól pedig az általános munkahelyvédelmi bértámogatásra – mondta tegnap Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Kiemelte: a munkahelyek megtartásához szükséges eszközöket a vállalkozói érdekképviseletek által javasolt elemekkel foglalták rendeletbe. A foglalkoztatási helyzet javítását szolgálja továbbá a munkaidőkeret rugalmassá tétele, a támogatott hitel-, garancia- és tőketermékek, a hatékonyság növelését is ösztönző fejlesztési források.