Megtörte a beruházások emelkedését a veszélyhelyzet

Valamelyest mérséklődött az idei első negyedévben a beruházások volumene a koronavírus-járvány hatására. Azonban jelentősen nőtt a tárgyieszközök felhalmozása néhány területen – többek között az egészségügyben és az infokommunikációban –, a nemzetgazdaság egészére jellemző mérséklődés ellenére.

Részben a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi gazdasági hatásai miatt megtört az idei első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások hosszabb ideje tartó bővülése: a fejlesztések volumene 1,8 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében. Ez az elmúlt három év legkedvezőtlenebb változása. A teljesítmény 55 százalékát képviselő építéseké 2,8 százalékkal nőtt, a 43 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 7 százalékkal csökkent. A szezonálisan kiigazított beruházási volumen az előző negyedévihez mérten pedig 1,1 százalékkal mérséklődött. Ezen belül az építési beruházások 0,2 százalékkal emelkedtek, a gép- és berendezésberuházások viszont 2,2 százalékkal csökkentek.

A legalább ötven munkavállalót foglalkoztató vállalkozások a beruházási teljesítmény 58 százalékáért felelősek, ezek fejlesztései a korábbi ütemnél lényegesen mérsékeltebben, csak négy százalékkal nőtt. Ebben szerepe voltak a külföldi érdekeltségű vállalkozások nagy volumenű, zöldmezős beruházásainak kifutásai. Ugyanakkor a beruházások tíz százalékát képviselő költségvetési szerveknél a fejlesztések 17 százalékkal elmaradtak a bázisidőszakitól, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb mértékű megvalósítása miatt.

A legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései 1,1 százalékkal nőttek, annak ellenére is, hogy a nagy súlyt képviselő járműgyártás területén jelentős visszaesés következett be. Az ingatlanberuházások volumene tíz százalékkal nőtt. Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban szintén jelentősen nőttek a fejlesztések. A legmagasabb növekedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásait jellemezte: a 31 százalékos értéket regisztráltak. Emellett az infokommunikáció területe 28 százalékkal bővült, a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén pedig a humán egészségügyi, szociális ellátásban 25 százalékkal nőttek a beruházások.

A nemzetgazdasági ágak többségében csökkent a beruházási aktivitás. A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumene – három év folyamatos növekedés után – most 5,7 százalékkal mérséklődött, miután visszaestek az infrastrukturális beruházások, illetve a vasúti közlekedéssel foglalkozó vállalkozások is visszafogták beruházásaikat.

Az államháztartás egyes területei jelentős szerepet játszottak a beruházások nemzetgazdasági szintű teljesítménycsökkenésében. A hatodik legnagyobb súlyú területen, a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosításban – elsősorban a központi közigazgatási szervek mérsékeltebb beszerzései révén – harminc százalékkal esett vissza a volumen. A hetedik legnagyobb súlyú művészet, szórakoztatás, szabadidő területén – a folyamatban lévő, sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek kisebb ráfordításai nyomán – 23 százalékkal csökkentek a beruházások. Az oktatás területén 8,5 százalékkal, a víz- és hulladékgazdálkodásban 2,4 százalékkal csökkentek a beruházások.