A lehetőséggel sok munkaadó vissza is élt, az alkalmazottak sokszor nem is választhatnak: vagy vállalkozóként dolgoznak, vagy nem kapják meg az állást. Az így kényszervállalkozóvá válók sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek például a nyugdíjat vagy a fizetett éves szabadságot illetően, az államot pedig jelentős kár éri a be nem fizetett adók és járulékok miatt.
Fotó: Kurucz Árpád
Ennek kiküszöbölésére találták ki azt az új szabályt, mely szerint egy kifizetőnek maximum hárommillió forint összegben számlázhat egy vállalkozó évente. Ez havi 250 ezer forintot jelent, ami, ahogy a számítás is mutatta, nagyjából az a határ, ahol még nem túl nagy az eltérés a két forma között, a munkaadónak nem érdemes az illegális útra lépnie. Ha mégis nagyobb az összeg, negyvenszázalékos különadót kell majd fizetni rá, ráadásul ezt a megbízónak, azaz a számla befogadójának kell megtennie. Így minden megrendelőnek érdeke lesz odafigyelnie az egy vállalkozónak egy év alatt kifizetett összegre, ezért a bújtatott munkaviszonyok száma vélhetően jelentősen visszaesik majd.
Azokat a vállalkozókat, akik több forrásból szerzik bevételeiket – legyen az magánrendelést folytató orvos vagy több cégnek is alkalmi munkákat vállaló szakértő egy adott területen –, nem érinti a változás, hisz ritka, hogy ebben a formában egy megbízótól több mint hárommillió forintot kapjanak évente. A vállalkozási forma eredeti célja ezzel ugyanúgy teljesül, mint eddig, a bújtatott foglalkozás viszont visszaszorulhat. Kiskaput persze még lehet találni, de ez egyrészt már kevéssé lesz vonzó, másrészt a jövő év tapasztalatai alapján később akár tovább is finomodhat a szabályozás.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!