Időszerűvé vált a kata módosítása

Jelentős változás jön a kisadózó vállalkozói forma szabályaiban, ami a tényleges kisadózókat nem érinti, a bújtatott foglalkozást viszont jórészt kiszűri. Megnéztük, miről is van szó, és hogy miért nem érinti ez a szabályos vállalkozókat.

A változás nem érinti azokat, akik több forrásból szerzik a bevételeiket Fotó: Kurucz Árpád

Néhány éve vezették be a népszerű vállalkozási formát, melyet legtöbbször katás vállalkozásnak neveznek a kisadózó vállalkozások tételes adója megnevezés rövidítése, azaz a kata alapján. A vállalkozási forma lényege, hogy minimális adminisztrációt és költséget igényel: a kisvállalkozói adó, ami minden közterhet tartalmaz, havi ötvenezer forint, amihez még az iparűzési adó és kamarai díj társul, a kettő összege nagyjából havi 55 ezer forintra növeli a költséget, ami már megfelelő valakinek, ha van legalább nagyjából a kötelező bérminimumnak, azaz kétszázezer forintnak megfelelő bevétele. Ekkor az 55 ezer forint 27,5 százalékot jelent. Ha ennél nagyobb az összeg, és a legtöbb esetben erről van szó, akkor már egyre kedvezőbbek a számok: háromszázezer forintnál 18 százalék a fizetendő adók összege, négyszázezernél már csak 13,75 százalék.

Kezdetben a kisadózási forma éves árbevételi limitje hatmillió forint volt, vagyis átlagosan havi ötszázezer forint. Ezt azonban megemelték, és ma már 12 millió a határ, azaz havi egymillió forint. A vállalkozási formát azoknak szánták, akiknek több forrásból keletkezik a bevételük, vagyis nem munkaviszony jellegű a tevékenységük. A munkaadók egy része azonban számolni kezdett, és rájöttek, hogy egy bizonyos bérszint felett sokkal jobban járnak, ha a dolgozókat ráveszik, hogy indítsanak kisvállalkozási formát a munkaviszony helyett, és számlázzanak volt munkaadójuknak. Könnyen kiszámítható, hogy mekkora az a bér, ahol már megéri ez az egyébként törvénytelen váltás.

Ha a kétszázezer forintos bérminimummal számolunk, ahol a nettó fizetés 133 ezer forint, a fizetendő adók összege 101 ezer forint, látszik, hogy még nem olyan nagy a különbség, hogy érdemes legyen váltani. Ám bruttó háromszázezer forintos fizetésnél, ahol a nettó összeg csaknem kétszázezer forint, az adók 152 ezer forintot tesznek ki, már más a helyzet, hisz havi közel százezer forinttal kisebb a fizetendő teljes összeg kisvállalkozó esetében. Még nagyobb összegnél már olyan nagy a megtakarítás, hogy nem is szorul magyarázatra a kérdés.

A lehetőséggel sok munkaadó vissza is élt, az alkalmazottak sokszor nem is választhatnak: vagy vállalkozóként dolgoznak, vagy nem kapják meg az állást. Az így kényszervállalkozóvá válók sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek például a nyugdíjat vagy a fizetett éves szabadságot illetően, az államot pedig jelentős kár éri a be nem fizetett adók és járulékok miatt.

A változás nem érinti azokat, akik több forrásból szerzik a bevételeiket
Fotó: Kurucz Árpád

Ennek kiküszöbölésére találták ki azt az új szabályt, mely szerint egy kifizetőnek maximum hárommillió forint összegben számlázhat egy vállalkozó évente. Ez havi 250 ezer forintot jelent, ami, ahogy a számítás is mutatta, nagyjából az a határ, ahol még nem túl nagy az eltérés a két forma között, a munkaadónak nem érdemes az illegális útra lépnie. Ha mégis nagyobb az összeg, negyvenszázalékos különadót kell majd fizetni rá, ráadásul ezt a megbízónak, azaz a számla befogadójának kell megtennie. Így minden megrendelőnek érdeke lesz odafigyelnie az egy vállalkozónak egy év alatt kifizetett összegre, ezért a bújtatott munkaviszonyok száma vélhetően jelentősen visszaesik majd.

Azokat a vállalkozókat, akik több forrásból szerzik bevételeiket – legyen az magánrendelést folytató orvos vagy több cégnek is alkalmi munkákat vállaló szakértő egy adott területen –, nem érinti a változás, hisz ritka, hogy ebben a formában egy megbízótól több mint hárommillió forintot kapjanak évente. A vállalkozási forma eredeti célja ezzel ugyanúgy teljesül, mint eddig, a bújtatott foglalkozás viszont visszaszorulhat. Kiskaput persze még lehet találni, de ez egyrészt már kevéssé lesz vonzó, másrészt a jövő év tapasztalatai alapján később akár tovább is finomodhat a szabályozás.