Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az Európai Parlament felmérésében a válaszadók szerint a pénzt elsősorban a népegészségügy területére kellene irányítani, ezt a gazdaságélénkítés és az éghajlatváltozás kezelése követi. A magyar válaszadók ezzel szemben jóval kisebb arányban, 40 százalékban támogatják az uniós források növelését erre a célra.
Az EP felmérésében a megkérdezettek 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az Európai Uniónak a válság utáni helyreállításban. Többségük szerint ehhez az is kell, hogy az uniónak több forrása legyen mindenekelőtt az egészségügyi ágazatot érő terhek, illetve a gazdasági hatások enyhítésére.
A válaszadók több mint fele továbbra is elégedetlen az uniós tagállamok közötti szolidaritás mértékével, bár ezen a téren némi (öt százalékpontos) javulás tapasztalható az áprilisi adatokhoz képest. A magyar válaszadók e tekintetben elégedettebbek az uniós átlagnál.
A válaszokból egyértelműen kiolvasható, hogy a polgárok nagyobb összetartást és hathatósabb fellépést várnak az uniótól a válság rendezéséhez. Azt is világosan látják, hogy az uniós költségvetés növelése nélkül aligha lehet kezelni a világjárvány példa nélküli gazdasági és társadalmi hatásait. Amikor a parlament a jelenlegi költségvetési vita során egy hatékonyabb és nagyratörőbb EU mellett teszi le a voksát, akkor az európaiak kérését juttatja érvényre – mondta az Európai Parlament elnöke, David Sassoli.
A megkérdezettek arról is nyilatkoztak, hogy kellő mértékű-e a tagállamok egymás iránti szolidaritása: 53 százalék nem érzi így, 39 százalékuk viszont általában elégedett. Áprilisban még átlagosan öt százalékponttal többen vártak volna nagyobb segítséget a tagállamoktól. Portugáliában és Spanyolországban különösen sokan voltak elégedetlenek, de Németországban, Görögországban, Romániában és Szlovákiában is meghaladta a számuk az átlagot.
Magyarországon az áprilisi adatokhoz képest öt százalékponttal többen elégedettek a szolidaritás mértékével (43 százalék).
Leginkább Portugáliában és Luxemburgban (87-87 százalék), Cipruson (85 százalék), Máltán (84 százalék), Észtországban (81 százalék), Írországban (79 százalék), Olaszországban és Görögországban (78-78 százalék), valamint Romániában (77 százalék) és Spanyolországban (75 százalék) úgy gondolják az emberek, hogy „az EU-nak több hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan válságok kezelésére, mint a koronavírus-világjárvány”.
Az európaiak többsége úgy véli, hogy több uniós pénzügyi forrásra lenne szükség ahhoz, hogy úrrá tudjunk lenni a koronavírus-válságon. A tagállamok közül tizenötben a válaszadók döntő többsége gondolja így: Görögországban 79, Cipruson 74, Spanyolországban és Portugáliában 71-71 százalékuk.
Magyarországon ez az adat 57 százalék. A magyar megkérdezettek 42 százaléka elégedett az unió rendelkezésére álló források mennyiségével, 40 százalékuk támogatná a forrásbővítést.
Azzal kapcsolatban, hogy mely szakpolitikai területekre irányuljanak uniós többletforrások, az európai polgárok egyértelműen az egészségügyet említették a legelső helyen. 55 százalékuk számára a népegészségügyi ráfordítások a legfontosabbak. A listán előkelő helyen szerepelt továbbá a gazdaságélénkítés és a vállalkozási lehetőségek bővítése, a foglalkoztatás és a szociális ügyek, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem.
Ha tagországokra lebontva nézzük a sorrendet, az olaszok, a szlovének és a litvánok a gazdasági helyreállítás finanszírozását érzik égetőbbnek, míg az osztrákok és a dánok inkább az éghajlat védelemét. Szlovákiában, Horvátországban és Finnországban a leggyakrabban a foglalkoztatás és a szociális kérdések merülnek fel válaszként.
Magyarországon a közegészségügy mellett a gazdaság újraindítására, az oktatásra, a védelemre és biztonságra, valamint a tiszta energiára és szállításra költenének az emberek arányaiban jóval többet, mint a megkérdezettek uniós átlaga.
Az európai polgárok a járvány kitörése óta anyagi gondokkal küzdenek. Ebben a tekintetben alig volt változás áprilishoz képest: a válaszadók 57 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről. Elsődleges okként 21 tagállamban jelölték meg a polgárok a jövedelemkiesést (28 százalék). Leginkább a magyarok és a spanyolok (43-43 százalék), a bolgárok és a görögök (41-41 százalék), valamint az olaszok (37 százalék) panaszkodtak erre. A magyar választók a pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos válaszok mindegyikében jóval az uniós átlag feletti nehézségeket jelöltek meg.
Elemzők osztották meg a véleményüket a közelgő elnökváltásról.
Nagyjából háromszázezer fiatal négymillió forintot költhet el szabadon. Itt vannak a részletek.
A kormány a nemzeti költségvetésből célzottan tudott támogatni munkahelyteremtő beruházásokat.
Az MBH Bank korrigált adózás előtti eredménye 221,3 milliárd forint volt.
Bemutatjuk a Mediánt, ami több mint egy évtizede mindig az aktuális ellenzéki jelölt sikerét „méri”
Micsoda szóló! A Fradi brazilja szerezte a nap legszebb gólját az UEFA szerint + videó
Nem titok többé: ebből a három csillagjegyből lesz a legjobb feleség
„Rég elveszítettük” – nagy a baj Ausztriában, Magyarországra mutogatnak
Fahéjtea babérlevéllel: ezzel indítsd a téli reggeleket és nem leszel beteg
Újabb kínos helyzetbe került a bizottsági elnök + videó
Ezért kapott csak perceket Szoboszlai Dominik a Real Madrid ellen
A Fradi fölényesen nyert a Malmö ellen, közel a továbbjutás!
Önleleplezés: Hann Endre elismerte, hogy csalóka, félrevezető a Tisza Párt vezetését mutató felmérésük
A legrosszabbkor jöhet a Liverpool házon belüli konfliktusa
Hatalmas titok derült ki, Gyurcsány embere borította a bilit
Kihallgattak egy fontos tanút, brutális részletek derültek ki a Lakatos Márk-ügyről!
Elemzők osztották meg a véleményüket a közelgő elnökváltásról.
Nagyjából háromszázezer fiatal négymillió forintot költhet el szabadon. Itt vannak a részletek.
A kormány a nemzeti költségvetésből célzottan tudott támogatni munkahelyteremtő beruházásokat.
Az MBH Bank korrigált adózás előtti eredménye 221,3 milliárd forint volt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Elemzők osztották meg a véleményüket a közelgő elnökváltásról.
Nagyjából háromszázezer fiatal négymillió forintot költhet el szabadon. Itt vannak a részletek.
A kormány a nemzeti költségvetésből célzottan tudott támogatni munkahelyteremtő beruházásokat.
Az MBH Bank korrigált adózás előtti eredménye 221,3 milliárd forint volt.
Orbán Viktor: A legkiszámíthatóbb és legnyugodtabb embert választottam.
A nemzetgazdasági miniszter szerint kiváló vezetője lesz a Magyar Nemzeti Banknak.
Enyhült a verseny a munkavállalókért, ez némi mozgásteret ad a vállalkozásoknak.
A kormány a nemzeti költségvetésből célzottan tudott támogatni munkahelyteremtő beruházásokat.
Úgy tűnik, komolyan vette.
A Rosztov megyében található Atlas olajdepót és egy Buk–M3 légvédelmi rendszer radarját támadták.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
