Júniusban lassult az építőipar zsugorodása: míg májusban több mint 20, addig júniusban – nyers adatok szerint – 15,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
Az év hatodik hónapjában mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 14,2, az egyéb építményeké 17,5 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a májusihoz mérten 6,2 százalékkal emelkedett. A második negyedévben az építőipar termelői árai 7,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A koronavírus okozta járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása júniusban az építőipar egészére nézve jelentős volt – írja a KSH.
Júniusban a megkötött új szerződések volumene 44,8 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 19,2 százalékkal elmaradt a 2019. június végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5,0 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 29,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
Az idei év első hat hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 7,4 százalékkal mérséklődött, míg az árak az előző negyedévinél 1,6 százalékkal magasabbak voltak.
Fotó: Kurucz Árpád
Májusban az építőipar termelése 20,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szintjétől, és áprilisihoz mérten 20,3 százalékkal csökkent szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva. Makrogazdasági elemzők szerint májusban már az építőipart is utolérték a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, felhívták ugyanakkor a figyelmet arra: egyetlen hónap kiugró adatából nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni. Júniusban már enyhültek a járványügyi korlátozások, és a következő hónapokban válik majd el, vajon az építőipart hogyan érinti az újraindulás.
Fontos a bizalom. A júniusi adatok alapján megindult a kilábalás az építőiparban is, a tavalyi magas bázistól ugyanakkor még így is jelentősen elmaradt az ágazat teljesítménye – kommentálta az adatokat a Századvég elemzője. Molnár Dániel szerint nem kedvező az sem, hogy a szerződésállomány érdemben továbbra is elmarad a tavalyi szinttől, amely lassú kilábalást vetít előre. Az ágazat kilátásaival kapcsolatban kulcskérdés, hogy lesz-e második hullám, amely jelentős bizonytalanságot visz a vállalati beruházási döntésekbe, így sor kerülhet további projektek elhalasztására vagy felfüggesztésére is. Emiatt a következő időszakban kiemelten fontos lehet a bizalom és a kereslet helyreállítása az ágazatban, amelyhez hozzájárulhat a rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményes áfakulcs, illetve a kormányzat beruházásösztönző programjai – közölte az elemző.
