Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 1094 milliárd forint, a negyedéves GDP 10,6 százalékát tette ki a második negyedévben az előző negyedévi 152 milliárd forint és 1,4 százalék után. A június végén zárult egy évben pedig 2277 milliárd forint, a GDP 4,9 százaléka volt – közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az államháztartás névértéken számított konszolidált adóssága az év közepén 32 432 milliárd forintot ért el, ami a GDP 70,2 százalékának felel meg, az uniós módszertannak megfelelően az Eximbank adósságát is figyelembe véve az úgynevezett maastrichti adósság 33 200 milliárd forinton állt, ami a GDP 71,9 százaléka a múlt év végi 31 040 milliárd forint és 66,4 százalék után. Az Eximbank nélkül számolt államadósság az első negyedévi 577 milliárd forint után a második negyedévben 1530 milliárd forinttal nőtt.
A GDP-arányos adósságráta emelkedésében az is megjelenik, hogy az MNB 46 200 milliárd forint alatti nominális GDP-becsléssel élt, ami alacsonyabb a tavalyi 46 786 milliárd forintos tényadatnál. Az államháztartás kötelezettségeit az első negyedévi 422 milliárd forint után a második negyedévben 1947 milliárd forinttal növelte a hosszú lejáratú államkötvények kibocsátása, amelyeket elsősorban a pénzügyi vállalatok, a háztartások és a külföldi befektetők vásároltak. A rövid lejáratú értékpapírokat továbbra is jelentős állománycsökkenés jellemezte a pénzügyi vállalatok és a háztartások nettó eladásai következtében – tette hozzá az MNB jelentése.
A Magyar Nemzet korábban arról is beszámolt, hogy a jegybank elemzői szerint elérhető a költségvetés 2021-re kitűzött hiánycélja, és teljesülni fog az alaptörvény adósságszabálya.
