A német vidék ragaszkodik a benzines gépjárművekhez

A jelentősen szigorúbb kibocsátási normák bevezetése komoly vitákat kavar Németországban, de egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság a szigorítás mellett áll. Ugyanakkor a jelenlegi előírások betartása is komoly gondokat okoz az iparban, a Mercedesnél több tízezres leépítéssel számolnak.

Kecskemét, 2015. március 27. Mercedes-Benz CLA gépkocsi a gyártósoron a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában 2015. március 25-én. A gyárban három éve kezdték meg a B-osztályú, 2013-ban a CLA, majd 2015-ben a CLA Shooting autók gyártását. MTI Fotó: Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A többség támogatja a gépjárművek kibocsátási normáinak szigorítását – állítja a Civey piac- és közvélemény-kutató. Mint ismert, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke könyörtelenebb, gyorsabb átmenetet szeretne a kibocsátásmentes közlekedés elérése érdekben: a cél az, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ig legalább 55 százalékkal maradjon az 1990-es szint alatt. Eddig a cél csak negyvenszázalékos mínusz volt.

A járműgyártók azonnal hevesen tiltakoztak: az új klímacél rendkívül drasztikus – mondta Hildegard Müller, a német járműipari szövetség, a VDA elnöke. Herbert Diess, a Volkswagen főnöke további csődöktől és munkahelyek elvesztésétől tart.

Egy közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor az Európai Bizottság terveit a lakosság alapvetően jól fogadta. A berlini Civey reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek több mint 51 százaléka egyetért az erőltetett menettel. Csak 39 százalék kérne nagyobb védelmet Németország stratégiai fontosságú ágazata, a gépjárműipar számára. Érdekes, hogy egy olyan, alapvetően tudományos kérdésben, mint a széndioxid-kibocsátás, milyen szembetűnő a vélemények pártpreferencia szerinti megoszlása. A szigorúbb szabályozás támogatása különösen egyöntetű a Zöldek, a Baloldal és az SPD szavazói körében. Az AfD (Alternatíva Németországért) és az FDP (szabad demokraták) szimpatizánsai viszont elvetik. A települések nagysága szerinti megoszlás is jól érzékelhető. A forgalomtól sújtott nagyvárosok lakói a kibocsátás szigorúbb szabályozását támogatják. A vidéki területeken viszont továbbra is kiemelke­dően fontos a belsőégésű motoros ­autók használata.

A Daimler nyeresége negatívba fordult a közelmúltban. Fotó: Reuters/Kai Pfaffenbach

A fenti vita az elkövetkező évtizedekre vonatkozó szabályokat érinti, azonban a 95 grammos kilométerenkénti CO2-szabály már most is érvényben van, és érezteti hatását. Az ikonikus német autógyártó, a Mercedes, amelynek Magyarországon is van üzeme, húsz-harmincezer munkás elbocsátásával számol világszerte. Az üzemi tanács most azért veri félre a harangot, mert a cég 2025-ig mintegy négyezer munkahelyet szándékozik megszüntetni a vállalat stuttgart-untertürkheimi központjában. Legalábbis ilyen tartalmú iratot terjesztettek az alkalmazottak között a helyi munkavállalói képviselők, mint az Automobilwoche beszámolt róla. A Daimler szóvivője a hírre reagálva arról beszélt, hogy a költségeket optimalizálni kell a vállalat nyereségességének fenntartása érdekében.

Jelenleg tárgyalások folynak az összes Daimler-üzemmel a telephelyek jövőjének biztosításáról.

Az üzemi tanács szerint körülbelül 19 ezer alkalmazott dolgozik a stuttgart-untertürkheimi üzemben. Az üzemi tanács az e-mobilitást érintő fejlesztések mellett kampányol évek óta azért, hogy a márkát felkészítsék a jövőre. Ezért támogatják a vállalatvezetés jelenlegi törekvéseit, miszerint akkumulátorcellák gyártásába kezd – mondta az üzemi tanács elnöke, ­Michael Häberle az Automobilwoche munkatársának.

A vállalat hónapok óta küzd olyan gondokkal, mint az elektromos hajtásra való átállás, a dízelválság és az olyan speciális többletkiadások, mint a hibás Takata légzsákok miatti visszahívások. A koronavírus-válság pedig csak súlyosbítja a helyzetet, és a közelmúltban a Daimler nyeresége negatívba fordult. A második negyedévben a csoport mintegy kétmilliárd ­eurós veszteséget termelt.