Padlóra került Európa gazdasági motorja, a német autógyártás

A koronavírus-világjárvány és az villanyhajtásra való erőltetett áttérés eredményeképpen a német autóipar veszített globális versenyképességéből, és emiatt már nem húzóágazat a német gazdaságban. Legalábbis ezt állapította meg egy friss kutatóintézeti elemzés.

Az automatizáció folyamatos, a kölcsönzött munkaerőt főleg emiatt küldik el Fotó: Kurucz Árpád

Bekövetkezett, amitől a szakértők jelentős része óvta a német és az európai döntéshozókat: a megfontolatlanul alkalmazott, környezetvédelmi érvekkel indokolt szigorú kibocsátási szabályok bevezetése miatt a német autóipar elveszítette globális versenyképességének és jövedelemtermelő képességének egy részét. Ma már nem húzóágazata, hanem tehertétele a német gazdaságnak az autóipar, legalábbis ez derült ki az egyik legtekintélyesebb német gazdaságkutató intézet, a kölni IW (Institut der Deutschen Wirtschaft) elemzéséből, amelyet az MTI szemlézett. Eszerint véget ért a német autóipar aranykora, amelyet 2008–2018 között tapasztalhattunk.

Audi-gyártósor Győrben. Kihívás előtt áll a teljes iparág

Akkor az autógyártók évről évre újabb értékesítési rekordot állítottak fel, főleg a kínai piac lendületes fejlődése révén. 2017-ben az ágazat termékei iránti külföldi keresletnek volt tulajdonítható a teljes német gazdaságban előállított bruttó hozzáadott érték csaknem tíz százaléka, a foglalkoztatottak több mint hét százaléka közvetlenül az autóiparban vagy valamely kapcsolódó területen dolgozott, és az ágazatból került ki a jogi személyek által benyújtott szabadalmak csaknem ötven százaléka, aminek révén az autóipar kulcsfontosságú szerepbe került a kutatás-fejlesztésben.

Háborús évekre emlékeztető teljesítmény

A diadalmenet 2018 során ért véget, a lejtmenet pedig 2019-ben kezdődött, amikor világszerte csökkent az új autók piaca. Közben egyre gyorsult a digitalizáció és az új meghajtási megoldások terjedése révén elindult technológiai átalakulás, ami főleg a kisebb és a közepes méretű beszállító cégeknek komoly kihívás. Így az elképzelhető legrosszabb helyzetben jelentkezett 2020 elején a koronavírus-világjárvány, amely a gazdaság más területeihez viszonyítva különösen súlyos csapást mért az autógyártásra. Az első időszakban felszakadoztak az igen összetett, globális szervezésű szállítási láncolatok, így Németországban szinte az egész ágazatban leállt a termelés, és a dolgozók csaknem hatvan százalékát rövidített munkaidőre állították át.

Áprilisban a 12 ezer darabot sem érte el a németországi autógyárak termelése, amire a huszadik század negyvenes évei óta nem volt példa.

Az eredmény döbbenetes: a BMW hatezer, az Audi csaknem tízezer, a Daimler húszezer állás megszüntetését jelentette be, és a beszállítóknál is hasonló nagyságrendű leépítés kezdődött, így például a Continental ugyancsak húszezer munkahely megszüntetésére készül.

Az egész régió autóipara bajba kerülhet

Mindez kedvezőtlen hatást gyakorolhat a teljes Közép-Európai régió járműgyártására, amelyet erőteljesen meghatároz a német gyártók jelenléte. A Volkswagen esetében a győri Audi, a pozsonyi VW, a cseh Škoda Mlada Boleslav, a lengyelországi Poznan számít jelentős üzemnek. De a Mercedes (Kecskemét) és a BMW (Debrecen) is több gyárat épített – vagy éppen most épít – a régiónkban. Hazánk gazdaságának igencsak jelentős motorja az autógyártás: ma Magyarországon 740 autóiparhoz kötődő vállalat működik. A 2019-es évben rekordot döntött a magyar autóipar, termelési értéke 12 százalékkal nőtt, elérte a 9 541 milliárd forintot. Ez a teljesítmény az ágazatban dolgozó mintegy 176 ezer embernek köszönhető. Az ágazat versenyképességét bizonyítja, hogy a magyar autóipar 90,9 százalékos exporthányaddal dolgozik, és a teljes magyar export 21 százalékát adja.