A kukában landol a vásárolt élelmiszer fele

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az élelmiszer-pazarlás egyszerre környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma, ezért minden fogyasztó részéről folyamatos tudatosságot igényel a visszaszorítása.

A gyümölcsök és zöldségek első helyen szerepelnek a kidobott élelmiszerek listáján Fotó: Kuklis István

Idehaza évente több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásokban, amely mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett értéke pedig több mint 170 milliárd forint, vagyis

fejenként 18 ezer forintot „dobunk a kukába” az év során.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az idei élelmezési világnap alkalmából felhívta a figyelmet: kutatásaik alapján

a feleslegessé vált ételalapanyagok felénél nem megelőzhető, hogy hulladékká váljon, ilyen például a csont, a zöldség- és gyümölcshéj, a tojáshéj, ám a másik részben termelődő hulladék egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Ezt a megelőzhető részt nevezzük élelmiszer-pazarlásnak, ami több mint 300 ezer tonnát tesz ki évente a magyar háztartásokban.

A gyümölcsök és a zöldségek első helyen szerepelnek a kidobott ételek körében
Fotó: Kuklis István

A Nébih felidézi: sokat fejlődött a társadalom e területen az elmúlt években, hazánkban széles körű összefogás tapasztalható a pazarlás visszaszorítására. Ennek első eredménye az Élelmiszer Érték Fórum létrehozása volt 2014-ben, amelyben a társadalom és a gazdaság minden szegmense képviselteti magát. A Nébih Maradék nélkül programja pedig két évvel később, 2016-ban jött létre azzal a céllal, hogy a szemléletformálás eszközével csökkentse az élelmiszer-pazarlás mértékét.

A szakemberek hangsúlyozzák: a szemléletváltozást gyermekkorban lehet leginkább megalapozni, ezért a hatóság általános iskolákra szabott oktatási programja is kiemelt hangsúlyt fektet az élelmiszer-pazarlás megelőzésére. A kicsiknek bemutatóórákkal, oktatási kiadványokkal, videókkal, gondolkodásra ösztönző munkafüzetekkel, szórakoztató játékokkal, rajzpályázattal, a pedagógusoknak pedig prezentációkkal igyekeznek átadni az üzenetet, hogy az élelmiszer valójában mekkora érték – hívta fel a figyelmet az élelmiszer-biztonsági hivatal.

Egészségtudatosabb lett a lakosság

Az élelmezés világnapján a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a fenntartható táplálkozás témakörében fogalmazott meg hasznos tanácsokat. Az egészséges és környezettudatos táplálkozáshoz javasolják, hogy a táplálékunk felét zöldségek és gyümölcsök tegyék ki – ezekből naponta négy adagot együnk, egyszer nyersen. Az importtal szemben a fogyasztó inkább a helyi és szezonális termékeket válassza, emellett csökkentse az állati eredetű élelmiszerek fogyasztását. Ezzel együtt ügyeljen a megfelelő fehérjefogyasztásra is. Iktassunk be hetente egy-két húsmentes napot – tanácsolják a dietetikusok, akik szerint alapszabály, hogy étkezzünk változatosan és kerüljük a szélsőségeket. Felhívják a figyelmet, hogy válasszuk a környezettudatos csomagolású termékeket, és ugyancsak fontosnak tartják az élelmiszer-pazarlás visszafogását.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége máris kedvező tendenciáról adott számot. Közölték, hogy a járványhelyzet még inkább a funkcionális élelmiszerekre irányította a fogyasztók figyelmét, akik a távmunka, az otthoni iroda körülményei között olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel időigényes főzés vagy ételrendelés nélkül is biztosíthatják a megfelelő napi tápanyagbevitelt. A lakosság érdeklődése az egészséges termékek felé fordult az édességpiacon is: arra is egyre többen figyelnek, hogy a súlykontroll, az emésztés segítése, az immunrendszer és az érrendszer karbantartása vagy a klinikai (orvosilag előírt) diéta tartása is biztosított legyen az élelmiszerek elfogyasztásakor.