Minden adóssal egyeztetnek a bankok

A törlesztési moratórium meghosszabbításával sikerült jó megoldást találni arra, hogy a kiemelten védelemre szoruló ügyfelek továbbra is bent maradjanak a rendszerben, akik pedig képesek fizetni a részleteket, visszatérjenek a normál működési rendbe – mondta a Magyar Nemzetnek Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke. Az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt a moratórium első körének tapasztalatairól és a hitelezés idei várható alakulásáról is.

2020.01.10. Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.

– Mindez mit jelent a gyakorlatban?

– A bankok a közeljövőben minden érintett ügyfelet megkeresnek és tájékoztatják őket arról, hogy az év végén lejár a hiteltörlesztési moratórium. Továbbá arról is beszámolnak, hogy jövő január­tól a meghosszabbított haladék, illetve a hitelfelmondási tilalom milyen szabályok szerint működik majd és mire lesznek jogosultak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akik a törvény szerint a védett csoportok tagjai, megtehetik, hogy december 31-e után egyszerűen továbbra sem fizetik a törlesztőrészletet. Ekkor a bankjuk majd elsősorban elektronikus úton jelentkezik, hogy megtudja, miért késik az aktuális tartozás kiegyenlítése. Erre a megkeresésre az ügyfélnek viszont már válaszolnia kell: közölnie kell, hogy a moratóriumban marad, mert például gyermeket nevel vagy mert éppen munkanélküli. És akkor a bank ezekről a körülményekről várhatóan igazolást is kér az érintettől. Így azokkal az ügyfelekkel is azonnal felvesszük a kapcsolatot, akik nincsenek a védett csoportokban, de nem tudják fizetni a hiteleket. Nekik is igyekeznek majd a bankok – saját megoldás keretében – több lehetőséget felkínálni annak érdekében, hogy végül képesek legyenek törleszteni a hiteleiket.

– A márciusban bevezetett hazai törlesztési moratórium sokak szerint, így külföldi vélemények szerint is egyedülállóan sikeres. Hogyan értékeli az intézkedést a magyar bankszektor?

– A moratórium márciusi bevezetése indokolt volt, az intézkedés segített tompítani a koronavírus gazdasági hatásait. Augusztus végén, szeptember elején elindult a járvány második hulláma, ezért a moratórium meghosszabbítása – a korábbinál szűkebb körben, a rászorultságot szem előtt tartva – ugyancsak helyénvaló. A moratórium és annak áttételes hatásai is jelentősek, az intézkedés segít megőrizni az ügyfelek fizetőképességét. A magyarországi hiteltörlesztési morató­rium valóban messze a legkedvezőbb a régióban. Az automatikus részvétel és a leghosszabbak közé tartozó kilenc hónapos időtartam (máshol három vagy hat hónap), amely januártól az említett ügyfelek esetében további hat hónappal meghosszabbítható, egyaránt nagy segítséget jelent az ügyfelek széles körének.

A legtöbb országban a meg nem fizetett kamatokat tőkésítik, Magyarországon azonban ez nincs így. A magyar rendszerben ráadásul a törlesztőrészlet sem emelkedik a moratórium után, a futamidő arányos növelésével az ügyfelek havi terhei nem változnak.

A bankszektornak a kamatok szétterítése és átütemezése ugyanakkor csak 2020-ban mintegy ötvenmilliárd forintos veszteséget jelent.

– A moratórium kezdettől fogva nem kötelező. Azoknak, akik benne maradtak az első körben, tényleg szükségük volt erre a megoldásra vagy csak kihasználták a lehetőséget?

– Az ügyfélkör több mint fele benne maradt a moratórium első körében, és úgy látjuk, többségük számára az intézkedés valós segítséget jelentett. A moratórium lejárta után a problémás, késve vagy nem törlesztett hitelek aránya a várakozások szerint emelkedni fog, de hogy milyen mértékben, azt jelenleg nem lehet pontosan előre látni. Ugyanakkor a nem teljesítő hitelek aránya egy számjegyű maradhat és messze a 2012–2014-es szint alatt lesz.

A lakossági hitelállomány az első fél év végén húsz százalékkal magasabb volt a tavalyinál, a kedvező folyamatokat nagyrészt a babaváró hitelnek köszönheti a hazai bankszektor
Fotó: Havran Zoltán

– Milyen céltartalékolással, ezzel együtt milyen nyereségcsökkenéssel számol idén a szektor?

– A hazai bankok jellemzően óvatosan járnak el, a szektor már az első fél évben jelentős céltartalékot képzett a várható veszteségekre. A bankszektor jövedelmezősége drasztikusan csökkent a járvány alatt, és még nem tartunk a válság végénél. A magyarországi bankszektor adózás utáni eredménye 46 milliárd forint lett az első fél évben, amely közel nyolcvanszázalékos visszaesést jelent tavalyhoz képest. A működési eredmény azonban rendben van, a költségek és a bevételek is megközelítőleg tíz százalékkal nőttek.

– Mennyivel szigorúbbak most a bankok a hitelkérelmek elbírálásakor?

– A bankok a járványt megelőzően is körültekintően jártak el a hitelképesség vizsgálata során, a pandémiás helyzettel járó gazdasági problémák ebben nem hoztak változást. A vírus által jobban érintett ágazatokban, így például a turizmusban vagy a vendéglátás területén működő ügyfelek esetében most nyilván valamivel nagyobb óvatossággal kell eljárni.

– Hogyan alakul idén a bankszektorban a hitelek állománya?

– A lakossági hitelállomány az első fél év végén húsz százalékkal magasabb volt a tavalyinál. Májushoz képest június­ban tovább gyorsult a hitelkihelyezés üteme. A szép eredményeket nagyrészt a babaváró hitelnek köszönhetjük, amely jelentős hitelkeresletet is indukált, és immáron jelentős részesedése van az állományból is. A vállalati hitelezésben a második negyedévben tapasztaltunk egy kisebb lassulást, de ez a vírushelyzet miatt lelassult gazdaságnak tudható be, valamint a törlesztési moratóriummal kapcsolatos feladatok végrehajtásának. A kormányzati, jegybanki és hitelgarancia-programok ellentételezték a gazdasági aktivitás alakulása miatt elbizonytalanodott keresletet, így összességében a vállalati hitelállományban is bővülést várunk idén.

A netbanki és mobilbanki platformokon a járvány kirobbanása jelentősen növekedett a ­tranzakciók száma és összértéke
Fotó: Bach Máté

– Mi a tapasztalat a digitális csatornák használatával kapcsolatban?

– A pandémiás helyzet felgyorsította a bankhasználat digitalizációját, mind több ügyfél használja a különféle elektronikus fizetési módokat a napi pénzügyek intézéséhez. A netbanki és mobilbanki platformokon nő a ­tranzakciók száma és összértéke, az üzletekben, vendéglátóhelyeken egyre gyakrabban fizetnek érintésmentes megoldásokkal, bankkártyával vagy mobiltelefonnal, de még a készpénzes befizetések esetében is mindinkább az ATM-ek veszik át a pénztárak szerepét. Azok, akik már kipróbálták a digitális megoldásokat, és megtapasztalták, hogy azok mennyivel biztonságosabbak és egyszerűbbek a készpénznél, jellemzően nem állnak vissza a korábbi ügyintézésre.