A mérföldkőnek számító szabályozás úgy szól, hogy Európa-szerte tisztességtelennek minősül az a gyakorlat, amikor egy árut az egyik tagállamban úgy forgalmaznak, hogy az
márkanevében, küllemében megegyezik a más tagállamokban forgalmazott áruval, azonban az összetételben vagy más jellemzőkben jelentős eltérések vannak.
Egyedüli kivételt enged meg az uniós irányelv, ha a különbséget jogszerű és objektív tényezők indokolják, ez esetben viszont a vásárlót egyértelműen tájékoztatni kell az eltérésről.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete felidézi: a kettős minőség körül évek óta keringenek itthon is a találgatások, több olyan árucikket tudna felsorolni minden vásárló, aminek kapcsán hallott olyat, hogy a nyugat-európai változat jobb minőségű – a leginkább emlegetett termékek között mosópor, öblítő, tisztítószer, kozmetikum, mogyorókrém, tartós élelmiszerek szerepelnek.
A lakosság elvárja az egyenlőséget
Emlékezetes, hogy a Földművelésügyi Minisztérium döntésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2017 első fél évében számos termékpárt vizsgált meg, felmérve, valóban létezik-e a kettős minőség jelensége, ami szerint a hazai és a nyugat-európai piacokon azonos márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszertermékeket forgalmaznak a nemzetközi gyártók. E vizsgálat mellett végeztek egy felmérést a lakosság körében arról, hogy mit gondolnak és mit várnak el a témában a magyarok. Kiderült: itthon minden második fogyasztó tapasztalt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában is kapható élelmiszerek minőségében, leginkább az édesipari termékek, tejtermékek és üdítőitalok között. A kettős minőséggel szembeni, elkötelezett kormányzati törekvések onnan gyökereznek, hogy a Nébih felmérése igazolta: kedvezőtlenek a magyarok tapasztalatai, és jellemzően úgy tartják, hogy az ide került termékek 97 százaléka rosszabb minőségű, mint azok, amelyek a nyugat-európaiakhoz kerülnek. Márpedig a fogyasztók Magyarországon is elvárják, hogy a nemzetközi élelmiszermárkákat mindenütt azonos összetétellel hozzák forgalomba – ezt a jogos igényt bástyázzák körbe a célzott stratégiák, vagy éppen a bírság, a szigorú számonkérés.
Immár üdvözlik és a következő fontos állomásnak tartják a civil fogyasztóvédők, hogy a szigorítás életbelépéséig is tényeken alapuló, hivatalos laboratóriumi vizsgálatok zajlanak a kettős minőség kizárására a tipikus árukörökben. A jelenleg is folyamatban lévő magyarországi ellenőrzések megállapításaiból végre kiderülhet, mennyire megalapozottak a minőségi észrevételek, illetve mennyire elterjedt vagy éppen ritka a jelenség hazánkban.

Előrebocsátották, hogy az eredmények várhatóan növelik majd a fogyasztók számára az átláthatóságot, és segítik a megalapozott vásárlói döntéseket a jövőben.
Tehát, ha lassan is bontakozik ki a közösségi szintű, határozott fellépés, belátható időn belül újabb tisztulás jöhet, mivel az egyes márkákhoz tartozó termékek kettős minőségével kapcsolatos gyanúval kapcsolatban az évek alatt felhalmozódott megannyi fogyasztói tapasztalat mellett is kizárólag a laboratóriumi tesztek adhatnak teljes bizonyosságot.
Ezért kedvező – mutat rá a vásárlói egyesület -, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium akkreditált vegyipari laboratóriumában 360 termékminta vizsgálata kezdődött meg, és most is tart olyan árucikkekből, amelyek
itthon beszerezhető háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szerek, és Németországban, Olaszországban, Ausztriában is kaphatók az online és a hagyományos kereskedelemben.
A legutóbbi köztes tájékoztatásra hivatkozva a civilek felidézték, hogy az összehasonlítandó termékminták több mint harmadát már bevizsgálták a magyar fogyasztóvédelmi hatóságnál. Az eddigi ellenőrzések során pedig
találtak olyan Magyarországon kapható termékeket, amelyek kevesebb hatóanyagot tartalmaznak