Támogatják a külföldi láncok visszaszorítását a nemzeti szereplők

A nemzeti szemléletű kereskedelem meghatározó szereplői a Magyar Nemzetnek reagáltak Lázár János azon múlt csütörtöki bejelentésére, amelyben a kormánybiztos ajtót mutatott a lakosság napi vásárlásait nagyobb arányban kiszolgáló multiknak. A magyar cégek egy emberként üdvözlik a már 2010-ben kihirdetett protekcionista irány felerősödését, mert időszerűnek tartják a hazai termékek és az ellátási lánc talpon maradt iparágainak határozott kormányzati megerősítését az importtal járó kiszolgáltatottság ellenében. A jelek szerint az alapkiszolgálásban támadhat átmeneti rés az egyik legnagyobb külföldi áruházlánc régóta szándékolt kivonulásával, ami lázba hozta a többi bolthálózatot, mivel többségbe kerülhet a nemzeti tulajdon a harmadik stratégiai ágazatban is.

20200324 Budapest Koronavírus-járvány pillanatkép, illusztráció A Budafoki Szomszédok Piaca - Serfőző László húsboltja, választék Fotó: Havran Zoltán HZ Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Láttunk már arra példát, hogy a távozó külföldi láncok üzleteit magyar vállalatok vették át: többtucatnyi élelmiszerbolt került így nemzeti kézbe 2012-ben, amikor a francia Delhaize-csoport kivonulásával a Match és a Profi áruházakat a magyar tulajdonú CBA és a Coop vette át. Vannak tapasztalataink, és külföldön is több EU-konform modell létezik a tulajdonviszonyok harmonizálására – közölte a Magyar Nemzettel Zs. Szőke Zoltán.

Itthon kell feldolgozni és csomagolni, majd eladni a hazai alapanyagot, különben a kiszolgáltatottságunkat a külföldi láncok is tetézik Fotó: Havran Zoltán

A vidéki alapellátási láncban 2400 élelmiszerüzlettel jelentős súlyt képviselő Áfeosz–Coop Szövetség elnöke arra reagált, hogy Lázár János egy minapi konferencián a kormány részéről nagy erejű, határozott fellépést helyezett kilátásba a multicégekkel szemben, amelyek az FMCG-szektorban a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket, vagyis az élelmiszer-alapanyagokat értékesítik.

A kormánybiztos szerint

itt az idő a magyar vidék és az agrárium újratervezésére, de a tervek között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is,

amelyhez nyíltan protekcionista politika szükséges és offenzívan kell eljárni, mert a magyar nemzeti kiskereskedelem létrehozása már nélkülözhetetlen. Az importhatások kivédésére tíz éven belül pedig a boltok polcain nyolcvan százalékban idehaza előállított és feldolgozott élelmiszereket szeretnének látni – jelezte.

Megélhetést támogat, aki hazai árut vásárol

A Coop Szövetség elnöke kifejtette: támogatják a kormány újabb törekvéseit, amely két fő szándékot képvisel. Egyfelől elengedhetetlen a termelők támogatása a lakossági fogyasztással, ezért országos kampány buzdít a hazai áruk választására, ami a magyar alapanyag-előállítók munkahelyének megőrzésé­ben is nagy segítség a honfitársaktól, a talpon maradáshoz járul hozzá.

Akár bővülne is a Coop hálózata. A termelőtől a fogyasztó asztaláig erős hazai ellátási rendszert építenek ki a magyar szereplőkkel
Fotó: MTI Fotó: Vajda János

– A Covid nyomán nehezebb a magyar áruk kijutása külföldre, beszorultak egyes árukörök, viszont kiderült, hogy az alapellátás többlettermelésre is képes. Mindezek mögött az a tény áll, hogy

a magyar mezőgazdaság és feldolgozóipar mostanra képessé vált az import minimalizálására, hogy saját erőből elégítse ki a lakosság élelmiszerigényét

– húzta alá Zs. Szőke Zoltán.

Felhívta a figyelmet: a multik vezető pozícióit veszélyeztető kormányzati üzenet lényege ezzel együtt nem újdonság, mivel

Orbán Viktor miniszterelnök régen kijelölte a protekcionista irányt az egyes stratégiai területeken, ami a kiskereskedelemben még nem valósulhatott meg,

a külföldi hálózatok a lakossági élelmiszer-kiszolgálás több mint a felét bitorolják.

A kisebb boltok szerepe sokkal erősebb a falvakban, mint a városokban. Jövőre támogatások érkezhetnek erre a területre is Fotó: Bach Máté

– Az 1990-es évek elejétől a Nyugat-Európából idetelepült cégek vették át az irányítást, amit eleinte – akkor még ÁFÉSZ-rendszerben – nagyon rosszul éltünk meg – idézte fel a Coop első embere.

Kivéreztették a kicsiket

Mint mondta, a hazai pályán hamar elveszítették előnyeiket az itthoniak, mivel a multik jóval tőkeerősebben, korszerű nyugati technológiákkal, bejáratott, tömeges értékesítési módszerekkel érkeztek, és könnyen elhódították az újdonságra nyitott vásárlókat. Az üzletnyitások agresszív politikája pedig több száz családi kisvállalkozás reményeit oszlatták el, a térvesztés a többségnél végzetesnek bizonyult.

– Nyilván nem fogják jogszabállyal kiutasítani a multikat. Iparági körökben viszont

régóta beszélik, hogy tulajdonosváltás, kivonulás, üzletfelvásárlás kerülhet napirendre a nagyobb szereplőknél.

Ez szintén sürgetheti a nagy horderejű iparági újjászervezést – jegyezte meg a tapasztalt szakember, aki jelenleg nem tud előrehaladott folyamatokról, de jelezte, hogy ha előállna a helyzet, a Coop is felmérné a lehetőségeket.

Közös érdekünk az értékek védelme

– A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség üdvözli a bejelentést, álláspontunk szerint valóban létkérdés az élelmiszeripar megerősítése mellett a piaci viszonyok rendezése is. Együttműködünk olyan gazdasági programok kidolgozásában, amelyek

a magyar termékeket és kereskedőket erősítik, és a nemzeti értékeket képesek átmenteni a következő generációknak. Ez minden magyar polgár közös érdeke

– közölte megkeresésünkre Neubauer Katalin.

A hazai üzletláncok szövetségének főtitkára szerint a Lázár János által zászlóra tűzött nemes célok érdekében viszont az érintetteknek együttműködve lesz sikerük.

Elérkezhet az idő, hogy külföldi tulajdonú piacvezető cégnél látványossá válik az eddig is köztudott kivonulás menetrendje
Fotó: Katona Vanda

– Nem vagyunk könnyű helyzetben, jelenleg az élelmiszerek forgalmazásának több mint hatvan százaléka realizálódik a multiknál. A kisebb tőkeerejű hazai szereplőknek biztosan kellenek majd a felzárkóztatóprogramok, és nemcsak az értékesítésben, a felvevőpiacon is, mert ott is akadály lehet a külföldi többség. Továbbá

senki ne gondolja, hogy a külföldi áruházak azért kínálják a magyar árut, mert kedvezni akarnak az itteni gazdaságnak. Csupán a pillanatnyi piaci érdekeik szerint döntenek,

mivel az a pandémia alatt is látszik, hogy a magyarok igénylik a minőségi hazai termékeket. Az agrártermékek ma már vevőmágnesnek számítanak – mutatott rá.

Neubauer Katalin azt is jelezte, hogy hisznek a magyar kereskedők folyamatos térnyerésében, ám ehhez még sok kihívásnak kell megfelelni, és elengedhetetlen lesz a versenytársak együttműködése is, ami a bejelentéssel eldördült startpisztolyra egységbe szerveződő nemzeti cégek részéről úgy tűnik, hogy sikerülhet.

A covid után már nem térnek vissza a régi megszokások, az idei év a változásokhoz edzette a lakosságot, ahogy az egész nemzetgazdaságot Fotó: MTI/Balázs Attila

A nemzetközi cégeket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség ebben a témában nem kívánt nyilatkozni, ahogy az offenzívával címzett multicégek sem foglaltak állást.

Kizsákmányolás, nyomott bérpolitika

– A listavezető nálunk a londoni központú Tesco, amely a multigyakorlat szerint a foglalkoztatásban is rontotta az esélyeket, mivel éveken át szándékosan alacsonyan tartotta a béreket.

Ez a dolgozók kizsákmányolásával járt, a helyzeten a kormány által néhány éve elrendelt kötelező béremelés enyhített.

A betelepült óriáscégeket a külföldi tulajdonos nyereségvágya hajtja, ami önmagában nem elítélendő, az viszont már igen, ha

a nyugat-európai üzleti kultúrából érkezett munkáltató hátrányosabb bánásmódban részesíti a magyar dolgozókat

más országok azonos munkaköreihez képest. A bérekben például 40-50 százalékos különbségekkel is találkoztunk – erről a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke beszélt.

Elnyújtott rítustánc. A magyar piacon már évekkel ezelőtt is azt vizsgálta a Tesco, hogy megéri-e tovább üzemeltetni a kevésbé jövedelmező egységeket Fotó: Havran Zoltán

Bubenkó Csaba szerint általános tapasztalat, hogy a multik kevésbé érzékenyek a helyiek szociális és társadalmi szempontjaira, azokat

háttérbe szorítják az otthonról diktált profitelvárások, amit évente tekintélyes osztalékok vagy jogdíjak, jutalékok kifizetésével teljesítenek a leánycégek

– amiben az utóbbi években rekordok is születtek. Szerinte az is figyelemre méltó, hogy a járvány miatt megtorpant vásárlások évében

több multilánc fillérre pontosan hazaküldte az itt megtermelt milliárdos osztalékokat, a folytatásra viszont semmit nem különítettek el.

Kiemelte: a nagyok évekig elhibázott bérpolitikát diktáltak, emiatt ma is alulfizetett a bolti munkakör.

Ebben szerepet játszhattak a korlátozott érdekvédelmi lehetőségek is, mert

a szakszervezeti rendszer sem mindig a magyar dolgozók érdekei mentén, inkább a multik kedvére ért el eredményeket,

ezért az érdekképviselet megújítása is szükséges lehet.

Felidézte: a kizsákmányolásokra válaszul 2017-ben a hazai kereskedelemben először országos sztrájkot tartottak a Tescókban.

Három éve sztrájkhullámra is esély volt több multi érintettségével, elbizonytalanodott az ünnepek előtti értékesítés is Fotó: Havran Zoltán

– Akkor az öntudatos, nyílt fellépéssel megmutatták a magyarok, hogy elegük van az elnyomó hozzáállásból – fűzte hozzá az elnök.