Fontos dátum előtt a katások

Érdemes figyelniük a naptárra a kisadózó vállalkozásnak. Egy új előírás miatt a katásoknak január 15-ig, vagyis holnapig írásban kell nyilatkoz­niuk üzleti partnerüknek, kifizetőjüknek arról, hogy a kata szabályai szerint tesznek eleget adóügyi kötelezettségeiknek. A feladat elvégzése sok tízezer vállalkozásnak adhat feladatot, amúgy az úgynevezett hárommilliós szabály miatt fontos.

Figyelniük kell a kisadózó vállalkozások nagyobb csoportjának egy év eleje óta élő bejelentési kötelezettségre. A passzus szerint ha kifizetővel köt szerződést a katás, akkor a kisadózónak írásos tájékoztatást kell készítenie, melyben azt kell üzleti partnere tudomására hoznia, hogy a kata szerint teljesíti adóügyi kötelezettségeit.

Ha a felek a szerződést már tavaly, vagy korábban megkötötték, akkor a katásoknak január 15-ig, vagyis holnapig kell átad­niuk partnerüknek az iratot.

Az új passzus egyébként azt is kimondja, hogy írásos közlést kell a kisadózóknak készíteniük, ha katatagságuk megszűnik, ahogy akkor is, ha belépnek a katába. Az új előírás elvben minden kisadózót papírmunkára kötelez, azonban számos katásnak nincs ilyen üzleti kapcsolata, vagyis nyilatkozatot sincs kinek adnia.

Az írásos dokumentum kiállításáról szóló passzus a szintén új, úgynevezett hárommilliós szabályhoz kapcsolódik. E rendelkezés kimondja, hogy negyvenszázalékos extra adót kell fizetni akkor, ha a katás és egyik üzletfele közötti megbízások összértéke egy éven belül meghaladja a hárommillió forintot. Lényeges, hogy az új teher kizárólag a kifizetések hárommillió forint feletti része után alkalmazandó, ahogy az is fontos pont, hogy a pluszterhet nem a katás, hanem az üzletfele köteles leróni.

A kifizetőnek, az üzleti partnernek tehát azért kell tudnia, hogy katással kötött szerződést, mert a negyvenszázalékos extra adót neki kell megfizetnie, ha az egymás közötti, egy éven belüli ügyleteik értéke meghaladja az előírt összeget.

A hárommilliós szabály bevezetése a múlt év végén komoly szakmai és közéleti vitákat váltott ki. A rendelkezés beiktatását a kormány két okkal magyarázta. Egyrészt azzal, hogy vissza kell szorítani azt az utóbbi időszakban elharapózott, nemkívánatos gyakorlatot, mely szerint egyes foglalkoztatók katás vállalkozóként alkalmaztak olyan munkaerőt, akit munkaviszonyban kellett volna foglalkoztatniuk. Ez a módszer egyeseknek érdemi adóelőnyt jelentett. Emellett szóba került az igazságosság kérdése is, a fő szabály szerint csupán ötvenezer forint adót kérő kata konstrukcióját ugyanis a legkisebb gazdasági szereplők hétköznapi ügyleteire alakították ki és nem a nagyobb, sokmilliós megbízásokra. A kormányzati közlések mindezek mellett arról is szóltak, hogy a hárommilliós szabállyal a kisadózók legnagyobb részének nem kell majd foglalkoznia:

számítások szerint nagyjából 340 ezer katás pontosan úgy adózik idén, mint tette azt tavaly. Körülbelül nyolcvanezren viszont érintettek lehetnek, közöttük leginkább informatikusokat, mérnököket, adó- és biztosítási szakembereket, ügyvédeket, esetleg médiaszakembereket találni.

A január 15-ig teljesítendő tájékoztatási feladat tehát elsősorban náluk nyer különös jelentőséget.

A múlt év végi adatok egyébiránt azt mutatták, hogy a hárommilliós rendelkezés nem okozott különösebb ria­dalmat, a kisadózók száma ugyanis a passzusok megszavazása után is emelkedett. Míg tavaly nyáron, a kiengedés időszakában négyszázezer körül mozgott a kata szerint adózó vállalkozások száma, addig novemberre 430 ezresre bővült a tábor. A kata egyébként már a kezdetektől népszerű volt. Az adónemről 2012-ben hozott döntést a kormánytöbbség, és nem sokkal a 2013-as hatálybalépés után már nagyjából ötvenezren katáztak. Három év múlva több mint 170 ezren éltek az adóügyi lehetőséggel, ám az emelkedés nem állt meg: 2019-ben, az év közepén már 350 ezer katást tartott nyilván az adóhatóság, mígnem tavaly nyárra bőven négyszázezer fölé kúszott a szám.

Fizettek, mint a katonatiszt

Szép summát róttak le tavaly a katások az államkincstárnak. A szaktárca legutóbbi részletes adatsorából az derül ki, hogy

november végéig 140,8 milliárd forint folyt be a kisadózók tételes adójából; az összeg 2,4 milliárd forinttal elmaradt 2019 tizenegy havi bevételi adatától.

A csökkenés akár kérdéseket is felvethetne, hiszen mivel tavaly érdemben nőtt a katások száma, emelkednie kellett volna az adóbevételnek is, csakhogy a válság itt is eltérítette a folyamatokat a normálistól. Az elmaradás fő oka leginkább az volt, hogy a kormány a katásokat is bevette a több ágazatot is érintő tavaszi gazdasági mentőcsomagba. Ennek nyomán 26 szakma több mint 151 ezer vállalkozójának engedték el a katafizetési kötelezettséget, mégpedig négy hónapra. A kedvezmény összességében 26 milliárd forintot hagyott az érintett katásoknál. Emellett minden kisadózó vállalkozás haladékot kapott a 2020. már­cius elseje előtti katatartozásának befizetésére, ami legalább 74 ezer kisebb gazdasági szereplőnek hozott némi anyagi könnyebbséget azzal, hogy időlegesen náluk maradt 14 milliárd forint.