A múlt év végi adatok egyébiránt azt mutatták, hogy a hárommilliós rendelkezés nem okozott különösebb riadalmat, a kisadózók száma ugyanis a passzusok megszavazása után is emelkedett. Míg tavaly nyáron, a kiengedés időszakában négyszázezer körül mozgott a kata szerint adózó vállalkozások száma, addig novemberre 430 ezresre bővült a tábor. A kata egyébként már a kezdetektől népszerű volt. Az adónemről 2012-ben hozott döntést a kormánytöbbség, és nem sokkal a 2013-as hatálybalépés után már nagyjából ötvenezren katáztak. Három év múlva több mint 170 ezren éltek az adóügyi lehetőséggel, ám az emelkedés nem állt meg: 2019-ben, az év közepén már 350 ezer katást tartott nyilván az adóhatóság, mígnem tavaly nyárra bőven négyszázezer fölé kúszott a szám.
Fizettek, mint a katonatiszt
Szép summát róttak le tavaly a katások az államkincstárnak. A szaktárca legutóbbi részletes adatsorából az derül ki, hogy
november végéig 140,8 milliárd forint folyt be a kisadózók tételes adójából; az összeg 2,4 milliárd forinttal elmaradt 2019 tizenegy havi bevételi adatától.
A csökkenés akár kérdéseket is felvethetne, hiszen mivel tavaly érdemben nőtt a katások száma, emelkednie kellett volna az adóbevételnek is, csakhogy a válság itt is eltérítette a folyamatokat a normálistól. Az elmaradás fő oka leginkább az volt, hogy a kormány a katásokat is bevette a több ágazatot is érintő tavaszi gazdasági mentőcsomagba. Ennek nyomán 26 szakma több mint 151 ezer vállalkozójának engedték el a katafizetési kötelezettséget, mégpedig négy hónapra. A kedvezmény összességében 26 milliárd forintot hagyott az érintett katásoknál. Emellett minden kisadózó vállalkozás haladékot kapott a 2020. március elseje előtti katatartozásának befizetésére, ami legalább 74 ezer kisebb gazdasági szereplőnek hozott némi anyagi könnyebbséget azzal, hogy időlegesen náluk maradt 14 milliárd forint.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!