Gyorsan túljutott a májusi mélyponton a hazai építőipar

Nőtt az ágazat vállalkozásainak szerződésállománya, folytatódnak a fejlesztések.

A fejlesztések a jó gazdasági kilátású régiókra koncentrálódnak Fotó: Kurucz Árpád

Múlt év decemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 15,1 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 16,5 százalékkal visszaesett. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a novemberihez mérten 3,1 százalékkal csökkent, decemberben 22,2 százalékkal meghaladta a májusi mélypontot. Tavaly az építőipar termelése 9,1 százalékkal elmaradt a 2019. évitől. Az év egészében az építőipar termelői árai átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az előző évinél – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal.

A számokból az is kiderült, hogy decemberben az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 7,8 százalékkal magasabb volt, mint 2019 utolsó hónapjában. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 60,8 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 11,0 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

– Az építőipari teljesítmény decemberben éves alapon stagnált, ami a novemberinél kedvezőtlenebb, viszont az azt megelőző hónapokénál kedvezőbb adat, ugyanakkor azt is mutatja, hogy az ágazat kilábalt az évközi visszaesésből – kommentálta az adatokat Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője jelezte: az építőipar növekedési hozzájárulása így a negyedik negyedévben összességében negatív volt, de a visszaesés az átlagosnál kisebb lehetett.

Érdekesség, hogy az épületek és az egyéb építmények építése teljesen eltérően alakult, amiből a rendelésállomány fontosságára lehet következtetni, hiszen a munkaerőpiac közös és az időjárás is azonos volt a két szegmens esetében.

– Az ágazat rendelésállománya decemberben növekedést mutatott, ami biztató kilátás a 2021-es év tekintetében. Az állami források, a lakásépítési, illetve lakásfelújítási támogatások, valamint az új uniós költségvetési ciklus és a közös uniós hitelfelvétel forrásai egyaránt növelhetik az építőipari keresletet. Ez azonban veszélyt is rejt magában, miszerint a magas kereslet nemcsak magas teljesítményben, hanem az árak emelkedésében is lecsapódhat majd – tette hozzá.

[relatedArticles