Óriási birtokrendezés vette kezdetét Magyarországon

Az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával életképes területek jönnek létre. A lépés több mint hárommillió embert és 2,4 millió hektárnyi területet érint.

Nagy Kristóf
2021. 03. 16. 14:10
Az osztatlan közös tulajdon akkor számolható csak fel, ha művelésre alkalmas birtokméret jön létre Fotó: Török János Forrás: Délmagyarország
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy hektár termőföld piaci átlagára 2020-ban 1,727 millió forint volt, ami 7,3 százalékos drágulás az előző évi átlagosan 1,602 millió forinthoz képest – derül ki az Agrotax Kft. elemzéséből. A termőföld drágulása évtizedek óta tart, és tavaly a szántókért már átlagosan 1,891 millió forintot kellett fizetniük a vevőknek. A haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75 ezer forint volt, ami négy százalékkal több, mint egy éve.

Idén az osztatlan közös földtulajdon felszámolásával elkezdődött korunk legnagyobb földbirtokrendezése, amely több mint hárommillió embert és 2,4 millió hektárnyi területet érint.

Az Agrotax arra is figyelmeztet, hogy az osztatlan földterületek eddig ismert eljárásrendje, ármechanizmusa konfliktusveszélyt is tartogat. A szabályozással ugyanakkor olyan mértékű birtokrendezés valósulhat meg, amely jövedelmező, fenntartható birtokméretek kialakítását segíti, és várhatóan ilyen mértékű földpiaci mozgás nem lesz sem közép, sem hosszú távon. A jogszabály ugyan már januártól hatályos, de a járványhelyzet miatt csak azon „bekebelezések” kezdeményezhetők, ahol az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veszi át. Minden más esetben meg kell várni a veszélyhelyzet végét, illetve az osztóprogram rendelkezésre állását.

Az Agrotax jelezte, hogy az osztatlan tulajdon az ingatlan megosztásával vagy az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján, illetve az ingatlan kisajátításával szüntethető meg. Ezen ügyleteknél a nem földműveléssel foglalkozók is szerezhetnek egy hektárnál nagyobb területet, és nincs felső korlátja a tulajdonszerzésnek, ami alapesetben háromszáz hektár. Emellett földművelési, használati kötelezettség sincs. Ilyen ügyletben az elővásárlási jog nem gyakorolható és nem kell kérni a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyását sem.

Szakértők meglátása szerint az egy hektár alatti tulajdoni hányadok bekebelezése önmagában is komoly piaci folyamatokat gerjeszt. Mindezek végére a tulajdonosok száma és ennek következtében a kínálati oldal drasztikusan csökkenhet, a most vásárlók feltehetően megtartják földjüket, ami az eddiginél jóval merevebb birtokszerkezetet vetít előre. Az Agrotax szerint az eddig megjelent szabályozásokban ugyanakkor sok esetben található ellentmondás, nehezítve a területek konfliktusmentes és gyors tulajdonoscseréjét.

A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az osztatlan földek felszámolását bárki kezdeményezheti, de valószínűleg a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezők és a nagyobb földhasználóknak lehet érdekük mielőbb lépni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.