Félmillió forint pluszpénz a fiataloknak

Egész Európában törékeny a 25 év alattiak munkaerőpiaci helyzete, ezért fontosak az államok támogató lépései. Magyarországon sokat javult az elmúlt években az érintettek foglalkoztatási rátája. Ezt erősítheti tovább az oktatás összehangolása a foglalkoztatási igényekkel, valamint a 2022-től hatályos adómentesség.

Egyre többen rendelnek internet segítségével Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A gazdaság-újraindítási akcióterv részeként döntött a kormány úgy, hogy 2022 januárjától nem kell fizetniük a 25 év alatti munkavállalóknak személyi jövedelemadót. Ez átlagosan mintegy negyvenezer forintot is meghaladó havi megtakarítást jelent, éves szinten pedig félmillió forint pluszt.

Az intézkedés azért is fontos, mert ennek a korosztálynak törékeny a munkaerőpiaci helyzete. Ez nemcsak nálunk, hanem más államokban is így van. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa egyes országaiban a fiatalabb korcsoportoknál eltérő, mikor állnak munkába. Így például Hollandiában, Németországban vagy az észak-európai államokban hagyományosan magas a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatási rátája. A legrosszabbak a mutatók a dél-euró­pai országokban.

A kutatás megemlíti, hogy Hollandiában kiemelten fontos a fiatalok munkahelyi szocializációja, ami ott az 1970-es évek óta központi kérdés. Ott a 13 és 16 év közöttiek az iskolán kívüli időszakokban és az ünnepnapokon dolgozhatnak bizonyos feltételek mellett, 16 éves kortól pedig megkötöttségek nélkül. A 15 és 20 év közöttiek munkája után ifjúsági minimálbér jár. Hollandiában 18 év az iskolakötelezettség határa, ezalól csak egy alapvégzettség (középfokú szakképzés, érettségi vagy egyetemi előkészítő képzés) megszerzése mentesíthet.

A gazdaságkutató elemzése Olaszországról azt írja, hogy ott már az ­1980-as évek óta nehézkes a fiatalok beilleszkedése a munka világába. Az elhelyezkedést több tényező gátolja, az érintettek hosszas munkakeresés után alacsony fizetéssel tudnak elhelyezkedni. A 2008-as válságot követően emelkedett az egyetemi hallgatók létszáma, mivel az oktatás sokaknak áthidaló megoldást jelentett a munka nélkül töltött időszakban. Olaszországban az iskolarendszer elszigeteltsége miatt az egyetemeken és a szakközépiskolákban tanulóknak sem munkaerőpiaci tapasztalatuk, sem munkáltatói kapcsolataik nincsenek. Emellett a képzés nem készségek elsajátítására fókuszál, mint például Németországban.

A számok azt mutatják, hogy a 2008–2009-es válság után az összes európai országban visszaesett a fiatalok foglalkoztatási rátája. Ez a szám 2008-ban 35 százalék volt, 2013-ban pedig 29,8 százalék.

A folyamatos emelkedés után 2019-ben a mutató felment 33,4 százalékra, de a koronavírus-járvány előtt sem érte el az adat az egy évtizeddel korábbi szintet. Ez is azt mutatja, hogy segítséget jelent, ha az államok ösztönzik a fiatalok elhelyezkedését – amit a magyar kormány tesz.

A magyar fiatalok foglalkoztatási rátája 1997-ben még alacsony, 27,8 százalékos szinten állt. A csúcspontját 1999-ben érte el, amikor 35 százalékot mutatott az érték. Az elemzés megállapította, hogy 2000 után lényegében 2010-ig folyamatos és drasztikus esés következett be: a 35 százalékos mutató egészen 18 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy már a 2008-as válság előtt elkezdődött a lejtmenet. A javulás 2012 után indult el, a ráta 2017-re megközelítette a harminc százalékot, azóta 28-30 százalékos szint körüli stagnálás figyelhető meg.

Ezen javíthat a januártól érvényesíthető adómentesség és azok a lépések, amelyek azért születtek, hogy az oktatási rendszer összhangba kerüljön a munkaerőpiaci igényekkel. A tanulmány megjegyezi: az adómentesség arra ösztönözheti a munkáltatókat, hogy ne csupán a fizetés nélküli gyakorlat ideje alatt foglalkoztassák a kezdő munkavállalókat, hanem hosszabb időtávon is számoljanak velük.