Földváron szilvapálinkával várták az első vendégeket

Nem voltak zsúfoltak a teraszok, és a lángosért se kellett sorban állni a Balatonnál a terasznyitás hétvégéjén – derül ki helyszíni riportunkból.

A pálinkafogyasztásnak nagy hagyományai vannak hazánkban Fotó: Marjai János Forrás: MTI

A nyárihoz hasonló volt a hétvégi forgalom a Kaposvárt az M7-es autópályával összekötő 67-es úton, és Balatonlelle üdülőövezetében is csaknem megteltek a parkolók, de a vendéglők teraszait szombaton és vasárnap még nem szállták meg a vendégek. Mivel a sörözéshez nem volt kimondottan kedvező az időjárás, az egyik legkedveltebb földvári étteremnél panyolai szilvapálinkával és frissen sült, házi pogácsával várták az idei első „teraszozókat”.

A lellei vasútállomás és a hajókikötő között nyaranként nyitva tartó kilenc vendéglő közül csak kettő várta a terasznyitásra érkezőket, a három büfé viszont már öles megállítótáblán kínálta a lángost, a palacsintát és a hekket. Sorban állni nem kellett a hétszáz és ezerkétszáz forintért kínált tejfölös, füstölt sajtos, baconös palacsintáért, amelyek árát idén száz-száz forinttal emelték a büfések. Az egyik partközeli büfé tulajdonosa arról beszélt, hogy mivel jelentősen drágult a csirkemell és a marhahús is, egyes ételek árát emelni kellett.

Ezerötszáz és kétezer forintos menüt kínáltak a lellei hajóállomáshoz közeli egyik vendéglőben, az üdülőhely korzójának másik teraszán pedig ezerhatszáz, ezerhétszáz forintért kanalazták a halászlét, ezerötszázért pedig a babgulyást. Gombóconként 330, de néhol négyszáz forintot is kell majd fizetni a fagyiért a Balaton legfelkapottabb, kézműves cukrászdáiban. – Mi nem adalékanyagokból, hanem friss tejből, házi tojásból és tejszínből készítjük a fagylaltot – érvelt a magasra srófolt ár mellett egy dél-balatoni cukrászmester, aki társaihoz hasonlóan úgy látta, május eleje előtt nincs értelme nyitni. Sok ínyencséget kínált viszont elvitelre vagy teraszos fogyasztásra a tihanyi Rege, a füredi Bergmann cukrászda, valamint a gyenesdiási Bringatanya fagylaltozónál is sok kerekező tartott néhány perces pihenőt.

– Jól meggondolják majd vendéglősök, hogy mennyire lesz rentábilis a terasznyitás – nyilatkozta az egyik szaklapnak Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke. Többek közt ezen mérlegelés eredményeként döntött a nyitás elhalasztása mellett a szemesei Kistücsök vendéglő tulajdonosa. Csapody Balázs – aki a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöki tisztjét is betölti –, lapunknak azzal is magyarázta a nyitás egyhetes elhalasztását, hogy még nem fejeződött be a vendéglője kerthelyiségének, belső és külső bútorzatának nyolcvanmillió forintos felújítása.

Az igazán jó idő még várat magára, tömegek egyelőre nem szállták meg a büféket
Fotó: Havran Zoltán

A déli part egy másik patinás vendéglőjének tulajdonosa nem panaszkodott a terasznyitás forgalmára, a Becsali csárdában szombaton kétszázan, vasárnap délig pedig csaknem ugyanannyian fordultak meg. A 7-es főút mellett álló vendégfogadó teraszára elsősorban a helyi, friss alapanyagokból készült sültételek és balatoni borok vonzották a vendégeket. Balatonföldvár rusztikus hangulatú étterménél egy kupica panyolai szilvapálinkával és frissen sült pogácsával várták az első vendégeket. – Kiéheztek és rákényszerülnek a nyitásra a balatoni vendéglősök – fogalmazott a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekvédelmi Szövetségének (Kisosz) Somogy megyei elnöke. A hétvégi terasznyitás tapasztalatait összegző Kertész Rezső ugyanakkor biztos abban, hogy a szezonális vendéglátóhelyek túlnyomó hányada a korlátozó intézkedések feloldása után is vár még a nyitással.

Hogyan sült a kenyér az elmúlt századokban?

Pékmúzeum, szeretetsütés és teázó is lesz a megújult gyenesdiási vízimalomban – értesült lapunk. Az észak-balatoni település egykori vízimalmának felújítására hétmillió forint támogatást nyert a helyi önkormányzat, így a több száz éves épületben a jövő generációja is gyönyörködhet. A látogatók tablókon kísérhetik figyelemmel a patinás épület történetét, a lisztkészítés folyamatát, eszközeit, és magát a kenyérsütést. A jelentős élelmiszeripar-történeti múzeumban egy 17 tonnás, négy füstjáratos pékkemence is megtekinthető.