Csaknem három éven át tartó munkával tették le a hidrológiai és meteorológiai adatok valós idejű nemzetközi megosztását biztosító rendszer alapjait a Dareffort (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) nevű projektben, amely a hatékonyabb árvízi védekezést szolgálja a Duna vízgyűjtő területén. Az adatcserére alkalmas felület tizenkét országot felölelő nemzetközi együttműködésben, több mint egymillió euró európai uniós támogatással, valamint a projektben részt vevő országok társfinanszírozásával jött létre.
– Magyarország elkötelezett a vízrajzi adatok nyílt kezelése mellett. Egyaránt vagyunk alvízi és felvízi ország, ezért fontosnak tartjuk, hogy ismerjük a felettünk lévő vízgyűjtő eseményeit, és megértsük az utánunk következő országok igényeit is – fogalmazott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a projekt bemutatását szolgáló zárókonferencián.
A platform kifejlesztését megelőzően felmérték, hogy az egyes országok milyen adatokat igényelnek, milyenekkel tudják segíteni a közös erőfeszítéseket. A zárókonferencián a partnerek kijelentették, hogy
az eleve nyílt forráskódú alapokon fejlesztett rendszert mihamarabb nyilvánossá teszik, így az illetékes hivatalokon túl a szakmai felhasználók is hozzáférhetnek a Duna vízgyűjtő területén több százas nagyságrendben telepített vízügyi és meteorológiai mérőállomások valós idejű adataihoz.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium emellett felajánlotta, hogy lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina és Montenegró csatlakozását is az adatbázishoz, amely országok az eredeti projektnek nem földrajzi vagy hidrológiai, hanem csupán adminisztratív okok miatt nem lehettek tagjai.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A rugalmas és fenntartható adatcseréhez kulcsfontosságú a Dunai hidrológiai információs rendszer (DanubeHIS) létrehozása is, amelyen már dolgoznak a partnerországok, részben a Dareffort eredményei alapján, de biztosítanák az adatáramlást az Európai árvíztudatossági rendszer (EFAS) felé is.
