Nem csak járványálló, fejlődött az energiaszektor

– Az energetikai szektor a világjárvány kihívásainak is ellenállt, sőt, az elmúlt évben három, Magyarország és Közép-Európa számára is egyaránt fontos, az ellátásbiztonságot növelő energetikai projekt valósult meg – mondta Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese egy energiapiaci kockázatokkal foglalkozó nemzetközi konferencián. A Risk Management in Energy konferenciát negyedik alkalommal rendezték meg a moszkvai központú Energetikai és Pénzügyi Intézet (Institute for Energy and Finance, IEF) szervezésében Oroszország Energetikai Minisztériumának támogatásával.

Előadásában Ságvári Pál felsorolta az említett fejlesztéseket: tavaly november óta 1,75 milliárd köbméter földgázkapacitás érhető el Románia irányából a magyar–román földgázvezetéken, 2021. január óta működik a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál, áprilisban pedig elindult a villamosenergia-kereskedelem az új magyar–szlovák határkeresztező távvezetékeken. A fejlesztések tovább növelték hazánk és a régió ellátásbiztonságát.

A Krk-terminálról is érkezik energiahordozó
Fotó: Petar Santini / Bloomberg

A következő tizenkét hónapban várható, magyar vonatkozású fejlesztésekről szólva Ságvári Pál emlékeztetett, hogy a 2021. október 1-jétől kezdődő gázévre lehetővé válik a Szerbia felőli beszállítási kapacitások lekötése az épülő új földgázbetáplálási ponton. Június 17-től indul a magyar, román, szlovák, cseh, lengyel, osztrák és német felek együttműködésével megvalósuló Interim Coupling, vagyis a másnapi kereskedésű villamosenergia-piac összekapcsolási projekt (DE-AT-PL-4M MC project), majd 2022 februárjától a még szélesebb európai térséget, az úgynevezett Core-régiót felölelő áramlás alapú (flow-based) másnapi piac-összekapcsolás. Jövő év márciusában pedig várhatóan üzembe helyezik a magyar–szlovén határkeresztező távvezetéket is.

A plenáris szekció előadói egyetértettek abban, hogy az energiapiacok előtt álló legnagyobb kihívást nem a világjárvány okozta gazdasági visszaesés jelenti, hanem a karbonsemlegességi célokat kitűző szakpolitikai irányváltás, amely mellett világszerte egyre több kormány kötelezi el magát. A résztvevők szerint a szabályozó hatóságok előtt álló egyik legfontosabb feladat, hogy az energetikai rendszerek megbízható és stabil működését az energiaátmenet alatt is biztosítsák.