A szerb dinár a Balkán csodagyereke

Rendkívül stabil a szerb dinár, tizedszázaléknyi a különbség az idei legerősebb és a leggyengébb euróhoz viszonyított árfolyama között. Elemzésünkből kiderül: mindez a jó gazdasági eredmények, a nemzeti bank és a kormány összehangolt intézkedései és a külföldi tőke beáramlásának következménye.

A kamatszint enyhén ingadozott ugyan a koronavírus okozta bizonytalanság miatt, de folyamatosan csökkent. A kormányzat a GDP mintegy hat százalékának megfelelő költségvetési intézkedéseket hozott a likviditás támogatására, hogy segítsen az állampolgároknak és a cégeknek átvészelni a lezárásokat, és megelőzze az üzleti csődöket és a tömeges elbocsátásokat.

Szerbia hét év alatt 42 helyet előrelépve már a 44. helyet foglalja el a Világbank ­Doing Business listáján, és a hitelminősítők is folyamatosan javítják az ország államadósság-minősítését.

Emelkedő bérek

A szerb gazdaság mindezek ellenére még mindig viszonylag elmaradottnak számít, viszont a mostani trendek azt mutatják, hogy van esély a felzárkózásra. A nettó átlagfizetés alig haladja meg az ötszáz eurót, a nettó minimálbér pedig nem éri el a háromszáz eurós szintet sem. Az utóbbi években viszont folyamatosan emelkedtek a nyugdíjak és a bérek is. Ana Brnabić kormányfő a napokban jelentette be, hogy újévtől a tervek szerint a nyugdíjak legkevesebb öt százalékkal emelkednek, a minimálbér eléri a háromszáz, míg az átlagbér a hatszáz eurós szintet. Rámutatott, hogy Szerbia a fizetések terén megelőzte a Nyugat-Balkán összes országát, és arra számít, hogy január 1-jéig megelőzi az Európai Unió­ban sereghajtó Bulgáriát is.

Dinamikusan fejlődő magyar kapcsolatok

Az utóbbi időben számos alkalommal elhangzott, hogy Magyarország és Szerbia között soha nem volt ennyire jó, minden várakozást felülmúlóan fejlődő a gazdasági kapcsolat, ezt a mutatószámok is igazolják. Ez az eddig kialakított kiváló politikai kapcsolatok nyomán jött létre, olyan kedvező üzleti környezetet sikerült létrehozni, amely a kereskedelem és a beruházások dinamikus növekedését eredményezte. A válság alatt sem csökkent, sőt tovább erősödött a két ország közötti áruforgalom, és az idén a becslések szerint eléri a 2,7 milliárd eurót. Az idei első fél évben a kétoldalú áruforgalom 3,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest; a magyar kivitel 3,6 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,7 mil­liárd ­eurót, míg az import háromszázalékos bővülést követően 960,2 millió eurót tett ki.

A szerb külkereskedelemben Magyarország 2020-ban az ötödik legnagyobb exportőr volt, az EU-tagálmok között pedig a harmadik helyen szerepel.

Magyarország kormánya a jelek szerint felismerte, hogy a nyugat-balkáni régió országainak fejlődése komoly potenciált hordoz a magyar gazdaság szereplőinek is. Ez a régió lett az első Kárpát-medencén túli, befektetésösztönzést célzó támogatási program fókuszterülete, amelyet a Nyugat-balkáni Zöld Központ Nkft. irányít.