A szerb dinár a Balkán csodagyereke

Rendkívül stabil a szerb dinár, tizedszázaléknyi a különbség az idei legerősebb és a leggyengébb euróhoz viszonyított árfolyama között. Elemzésünkből kiderül: mindez a jó gazdasági eredmények, a nemzeti bank és a kormány összehangolt intézkedései és a külföldi tőke beáramlásának következménye.

A hivatalos középárfolyam szerint július 19-én hétfőn 117,55 dinár volt egy euró, ami a szerb fizetőeszköz idei legmagasabb értéke az euróval szemben, miközben az utóbbi időben az euró is csak erősödött, például a dollárhoz képest. A dinár az idén eddig pénteken volt a leggyengébb, amikor egy euróért 117,66-ot kellett fizetni, vagyis az árfolyam 2021-ben szinte meg sem mozdult. A stabilitás több okra vezethető vissza.

A vendégmunka és német beruházások

A dinár erejéhez jelentősen hozzájárul egyfelől, hogy a szerbiai állampolgárok egy része ideiglenesen vagy állandó jelleggel külföldön vállal munkát. Az általuk hazavitt vagy hazaküldött pénzeket – elsősorban eurót – dinárra váltják, így az eurókínálatot növelik, a dinár iránti keresletet pedig gerjesztik. A hivatalos banki és pénzintézeti átutalások mintegy hárommil­liárd eurót tesznek ki, ám a Szerbiában landoló valós összeg ennél sokkal nagyobb lehet, hiszen sokan zsebben viszik haza a pénzt. A külföldi munkavállalók létszámáról nem rendelkeznek pontos adatokkal a szerb statisztikusok, mert azoknak egy része, akik csak ideiglenesen dolgoznak külföldön, nem jelentkezik ki a szerbiai lakóhelyéről. A becslések szerint ötszázezren-egymillióan dolgozhatnak tartósan vagy ideiglenesen külföldön.

A fizetőeszköz erejéhez nagyban hozzájárul a külföldön dolgozók által hazaküldött pénz is
Fotó: 123RF

Az utóbbi időben a német vállalatok sorra nyitják gyártórészlegeiket az országban. A közelmúltban az egyik ilyen üzem átadásán Alekszandar Vucsics elnök arról beszélt, hogy amikor 2014-ben – az elnökké választását megelőzően – kormányfő lett, a szerbiai német vállalatokban 17 ezren dolgoztak, jelenleg 71 ezren. Kiemelendő, hogy az ország az idei első fél évben 1,72 mil­liárd dollárnyi közvetlen külföldi beruházást vonzott, ami 19 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Stabil államháztartás

A szerb gazdaság a koronavírus-járvány évében mindössze 1,2 százalékkal zsugorodott, az euró/szerb dinár árfolyam lényegében változatlan maradt, az infláció pedig kevéssel egy százalék fölött alakult.

A hitelminősítők folyamatosan javítják az ország államadósság-besorolását, a szerb dinárban jegyzett kötvények pedig 2021. június ­30-tól bekerülnek a J. P. Morgan növekvő piacok indexcsaládjába, még vonzóbb befektetési célponttá téve Szerbiát. A múlt év elején már arra lehetett számítani, hogy a gazdaság a környező országok átlagát felülmúlva gyarapszik majd, az első negyedéves 5,2 százalékos GDP-növekedésre érkezett a koronavírus-járvány. A gazdaság szerkezetének és a gyors kormányintézkedéseknek köszönhetően azonban végül különösebb károk nélkül vészelték át a világválságot. Az első negyedévben mért 1,7 százalékos bővülést követően a második negyedévben igencsak figyelemre méltó, 15 százalékos bővülést jegyzett a szerb gazdaság. A trendek alapján most 6,5-7 százalékos vagy még ezt is meghaladó GDP-növekedést várnak éves szinten, a kiugróan magas érték jellem­zően a nagy állami beruházásoknak és a magas szintű külfölditőke-befektetéseknek köszönhető.

A kamatszint enyhén ingadozott ugyan a koronavírus okozta bizonytalanság miatt, de folyamatosan csökkent. A kormányzat a GDP mintegy hat százalékának megfelelő költségvetési intézkedéseket hozott a likviditás támogatására, hogy segítsen az állampolgároknak és a cégeknek átvészelni a lezárásokat, és megelőzze az üzleti csődöket és a tömeges elbocsátásokat.

Szerbia hét év alatt 42 helyet előrelépve már a 44. helyet foglalja el a Világbank ­Doing Business listáján, és a hitelminősítők is folyamatosan javítják az ország államadósság-minősítését.

Emelkedő bérek

A szerb gazdaság mindezek ellenére még mindig viszonylag elmaradottnak számít, viszont a mostani trendek azt mutatják, hogy van esély a felzárkózásra. A nettó átlagfizetés alig haladja meg az ötszáz eurót, a nettó minimálbér pedig nem éri el a háromszáz eurós szintet sem. Az utóbbi években viszont folyamatosan emelkedtek a nyugdíjak és a bérek is. Ana Brnabić kormányfő a napokban jelentette be, hogy újévtől a tervek szerint a nyugdíjak legkevesebb öt százalékkal emelkednek, a minimálbér eléri a háromszáz, míg az átlagbér a hatszáz eurós szintet. Rámutatott, hogy Szerbia a fizetések terén megelőzte a Nyugat-Balkán összes országát, és arra számít, hogy január 1-jéig megelőzi az Európai Unió­ban sereghajtó Bulgáriát is.

Dinamikusan fejlődő magyar kapcsolatok

Az utóbbi időben számos alkalommal elhangzott, hogy Magyarország és Szerbia között soha nem volt ennyire jó, minden várakozást felülmúlóan fejlődő a gazdasági kapcsolat, ezt a mutatószámok is igazolják. Ez az eddig kialakított kiváló politikai kapcsolatok nyomán jött létre, olyan kedvező üzleti környezetet sikerült létrehozni, amely a kereskedelem és a beruházások dinamikus növekedését eredményezte. A válság alatt sem csökkent, sőt tovább erősödött a két ország közötti áruforgalom, és az idén a becslések szerint eléri a 2,7 milliárd eurót. Az idei első fél évben a kétoldalú áruforgalom 3,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest; a magyar kivitel 3,6 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,7 mil­liárd ­eurót, míg az import háromszázalékos bővülést követően 960,2 millió eurót tett ki.

A szerb külkereskedelemben Magyarország 2020-ban az ötödik legnagyobb exportőr volt, az EU-tagálmok között pedig a harmadik helyen szerepel.

Magyarország kormánya a jelek szerint felismerte, hogy a nyugat-balkáni régió országainak fejlődése komoly potenciált hordoz a magyar gazdaság szereplőinek is. Ez a régió lett az első Kárpát-medencén túli, befektetésösztönzést célzó támogatási program fókuszterülete, amelyet a Nyugat-balkáni Zöld Központ Nkft. irányít.