időjárás 9°C Aurél 2022. október 5.
logo

Enyhül a szakképzettség követelménye a boltokban

Thurzó Katalin
2021.07.30. 08:10
Enyhül a szakképzettség követelménye a boltokban

Ma sem kötelező az üzletekben, hogy szakképzett alkalmazott kezelje az online kasszát vagy rendezze az árut a polcokon, a vásárlási lehetőségek átalakulása azonban szükségessé tette a szakképesítés alapján szabályozott munkakörök felülvizsgálatát a kereskedelemben. Az értékesítést ma már inkább fékező, régebbi megkötések lazításával szeptembertől egyszerűsödnek az álláskeresők kilátásai a bolti területeken, ami kiegyensúlyozza a munkaadók felemássá vált foglalkoztatási lehetőségeit is.

Egyre ritkább az eladók és vevők találkozása az automatizált rendszerű, önkiszolgáló áruházakban, az internetes felületeken pedig a fogyasztók eleve saját maguk, eladó vagy pénztáros közreműködése nélkül bonyolítják a tranzakciókat.

A kereskedelem lehetőségei a technológiai fejlesztésekkel és a fogyasztói szokások átalakulásával mostanra túlnőttek a klasszikusan megszokott bolti kiszolgálás keretein, ami időnként visszás helyzetet teremt a munkaerőpiacon, így a cégek működésében is.

Ezért a jogalkotók felülvizsgálták az érvényes képesítési kötelezettségeket, és jó néhány feladatnál lazítottak a több évtizedes, elavult kereteken. A kereskedők szerint ez korszakváltó intézkedés, amelynek köszönhetően

szeptembertől rugalmasabb lehet a munkaszervezés az üzletekben.

A ruházati üzleteket rosszul érintette a járvány, jelentős veszteségeket szenvedtek el Fotó: Bach Máté

– A szabályozott szakmák körének felülvizsgálata – amit a piaci szereplők és az érdekképviseletek bevonásával végeztünk – a gazdaság egészét érinti, így a kiskereskedelemben is változásokat hoz. Mégpedig

kedvező változásokat, ugyanis számos bolti munkakör betöltését egyszerűsíti a jogszabály módosítása

– közölte a Magyar Nemzettel Cseresnyés Péter.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára kifejtette: az eddigi rendszer a rugalmasságot igénylő munkaerőpiac és a korszerű kereskedelem struktúrájával már nem egyeztethető össze, nincsenek érvek a fenntartása mellett.

– Természetesen a szabályozott szakmák deregulációja nem jelenti azt, hogy a kereskedőknek a jövőben ne kellene megfelelniük az egyéb ágazati, például a fogyasztóvédelmi vagy az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos előírásoknak – húzta alá Cseresnyés Péter. Szavai szerint általánosságban elmondható, hogy

a módosítás megkönnyíti majd a munkavállalók elhelyezkedését a boltokban, és segíti a vállalkozásokat

abban, hogy gyorsabban reagáljanak a piaci viszonyokra. – Tehát egyszerre szolgálja a társadalom és a gazdaság javát – fogalmazott.

Ha csak kiszolgálás történik és nem feldolgozás, akkor nincs szükség szakképesítésre a húspultban
Fotó: Havran Zoltán

– A hangsúly azon van, hogy egyre kevésbé jellemző a személyes kiszolgálás. Viszont a munkavállalók célirányos képzése az értékesített termékkörökben továbbra is érdekükben áll a kereskedőknek, csak saját hatáskörben döntenek majd arról, hogy a hatékonyság érdekében milyen jellegű oktatásra vagy éppen speciális gyártói tájékoztatásra van szükség.

A vásárlóknak nem kell attól tartaniuk, hogy az enyhítéssel csökkenni fog a kiszolgálás színvonala.

A gyakorlatban ugyanazt tapasztalják majd a boltokban, mint eddig – ezt már az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára jelentette ki.

Vámos György lapunknak kiemelte: az ősz elején életbe lépő változással

semmilyen kár nem éri a fogyasztókat, hiszen a kereskedők eddigi felelősségei nem szűnnek meg,

csak egy olyan elavult rendszer változik, amiről a vevők többségének nem is volt tudomása.

– Jelenleg a jogszabály 16 területen írja elő a kötelező képesítést, ilyen az élelmiszer- és vegyi áruk kereskedelme, a húsáruk, sportszerek, játékok értékesítése, vagy az autóeladás. De például most sem kell szakirányú végzettség a zöldség-, gyümölcs-, ruha-, cipő- és könyvárusítás munkaköreiben, ahogy általában a pénztárosoknak és az árufeltöltőknek sem. Gondoljunk bele: az online kasszák mindent kiszámolnak, így a visszajárót, a betétdíjakat, de arra is figyelmeztetnek, ha alkohol került a szalagra, amihez igazolni kell, hogy a vevő elmúlt 18 éves – vázolta Vámos György.

Úgy folytatta: marad a képesítési kötelezettség a benzinkutakon vagy az optikusnál, illetve a vegyszereket kínáló gazdaboltokban, és az egészségvédelmet szolgáló kereskedőknél, valamint azokban a hentesboltokban, ahol nem csupán eladják a feldarabolt árut, hanem fel is dolgozzák a tőkehúst, ami élelmiszeripari képesítéshez kötött tevékenység, nem csupán kereskedelmi.

A bolti kiszolgálás színvonala nem, csak az elavult rendszer változik Fotó: Havran Zoltán

Mint összegezte,

manapság az árucikkek többségét úgy adják el az üzletekben, hogy nem kell hozzá eladó sem.

Eképpen tömegeket szolgálnak ki az önkiszolgáló boltok, ahol nincs képesített eladót igénylő csemegepult, kiszolgálás helyett a vevők a hűtőpultból választják ki a csomagolt élelmiszereket.

– Elterjedtek az önkiszolgáló pénztárak, és tipikus példa az évente harminc-negyven százalékkal bővülő webkereskedelem, ahol nem szólítanak meg a képzett eladók. Ezzel szemben a hagyományos boltokat kötötte a szabályozás. Pedig számos olyan ruhabolt is van, ahol a vásárló egyedül választja ki, próbálja fel vagy cseréli a terméket, majd önállóan fizet és távozik.

A fogyasztási szokások változásai miatt szűnnek meg a kötelezettséggel járó, fékező hatású anomáliák,

hogy igazodni lehessen az aktuális igényekhez – fogalmazott a főtitkár.

Aláhúzta: változatlanul fontos, hogy teljesüljenek az áruismereti követelmények, vagyis a vevőt az adott termékről teljes körűen tájékoztatni kell, aminek módját nem határolták be.

A legtöbb helyen már kiszolgálják magukat a vásárlók Fotó: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság

– Már ehhez sem kell szakképzett eladó, mivel egyebek mellett a használati útmutató, a csomagoláson lévő adatok, az interneten található gyártói vagy hatósági közlések több lehetőséget, és főleg a szubjektív véleményezéssel, ajánlással szemben tényszerű ismereteket biztosítanak – jegyezte meg Vámos György, hozzáfűzve, hogy a cégeket folyamatos megújulásra, rugalmasságra is ösztönzi majd a korlátok enyhítése.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.