Mindeddig megoldatlan volt, hogy ne csak a hajtómű és a hozzá tartozó üzemanyagtartály, hanem a teljes jármű is visszatérjen a földre. Ezt korábban a jármű esetében az amerikai űrsiklóprogram megoldotta, de egyrészt a rakétahajtómű akkor még megsemmisült, másrészt a megoldás nem volt elég biztonságos: a Columbia űrsikló azért semmisült meg utasaival együtt, mert levált a járműről néhány hőálló elem, és a visszatérés során a súrlódásból keletkező hő bejutott a járműbe.
Elon Musk cége, a SpaceX korábban szerződést kötött a NASA-val, hogy kifejleszti a visszatérő járművet és hozzá a kellően erős rakétahajtóművet, ami által nemcsak föld körüli pályára tud állni a jármű, de a holdutazás, sőt később akár a Marsra való eljutás is megoldható vele, akár többször is.
Most döntő szakaszba lépett a projekt: a Starship űrhajót ráhelyezték a leváló és visszatérő nagy teljesítményű meghajtórakétára, így összeállt az impozáns, 125 méteres teljes jármű. Maga a Starship ezen belül nagyjából ötven méter hosszú, anyaga pedig rozsdamentes acél. A Super Heavy elnevezésű rakétahajtómű 75 méteres: erre a hosszra azért van szükség, mert el kell férnie benne az űrbe bocsátáshoz szükséges folyékony hidrogénnek és oxigénnek. Maga a Starship űrhajó már túl van néhány rövidebb tesztúton, most azonban jön az indítórakéta tesztje is, vagyis az első Föld körüli repülés, amely a tervek szerint a Texasban lévő kilövőállásról indul, majd az űrjármű a Hawaii-szigetek mellett szállna le az óceán vizére.
Elon Musk elmondta, hogy négy megoldandó feladat van még az indítás előtt: ezek közül a leglényegesebb a hőálló pajzs darabjainak a járműre való felhelyezése, illetve ennek a folyamatnak a befejezése. Miután az űrsikló program ezen bukott el, a teljes egészében visszatérő jármű sikerének záloga egy olyan megoldás, ahol a pajzs elemei erős mechanikai behatás esetén sem válnak le, sőt olyan stabilak, hogy még komolyabb ellenőrzésre sincs szükség két út között.
Elon Musk szerint ugyanis a járműnek olyannak kell lennie, mint egy repülőnek: ahogy megérkezik, csak üzemanyagtöltésre van szükség, és már mehet is tovább. Az indítórakétába már előbb is beletölthetik az üzemanyagot, hisz az a felbocsátás után rögtön visszatér.
A Földre való visszatérés során a jármű hatalmas sebességét a légkör közegellenállása fékezi le, miközben a mozgási energia hővé alakul: ez az űrhajó felületét több ezer fokosra is felhevítheti. A most alkalmazott hőpajzs a korábbiakhoz képest kisebb és hatszögletű darabokból áll. Musk szerint a darabok 98 százaléka már a helyén van, a fennmaradók elhelyezése komolyabb feladat, éppen azért, hogy végül megbonthatatlan legyen a felület.
A NASA figyelemmel kíséri az eseményeket, mégpedig nem kis izgalommal, hisz 2,9 milliárd dolláros szerződést kötöttek a SpaceX társasággal, hogy embereket vigyen a Holdra ezzel a járművel, és bizonyítani szeretnék, hogy jó döntés volt magáncégre bízni annak megvalósítását, amivel ők állami szinten még nem boldogultak közel harminc évvel ezelőtt. Musk mindenesetre optimista: szerinte a jármű méretének és erejének köszönhetően messzire eljuthat a világűrbe, mintákat hozhat magával, így a tudományos kutatások előtt új lehetőségek nyílnak.