Karácsony Gergely miniszterelnöki babérokra törő főpolgármester arra az állításra építi a kampányát, hogy Magyarországon az emberek 99 százaléka rosszul él, míg egy százaléka dúskál az anyagi javakban. A külföldről importált szlogen azonban köszönő viszonyban sincs a valósággal.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy Magyarországon minden bizonnyal nem a koronavírus-járvány alatt felhalmozódott megtakarítások, hanem a jövedelmek erőteljes emelkedése adja a lendületet a fogyasztás élénküléséhez. Tény, hogy mára több mint a duplájára nőtt a bruttó átlagkereset 2010-hez képest. Emögött több tényező áll.
Az egyik az, hogy az Orbán-kormány olyan adórendszert vezetett be, amely több pénzt hagy az embereknél. A személyi jövedelemadó egykulcsos, mindössze 15 százalék. Ez az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.
A négy vagy annál több gyermeket nevelő nőknek pedig egyáltalán nem kell megfizetniük ezt a közterhet, ahogy jövő év januárjától a 25 év alatti munkavállalóknak sem. Érdemes megemlíteni azt is, hogy míg a minimálbér összege 2010-ben 73 500 forint volt, jelenleg 167 400 forint.
A kormány ezt emelné kétszázezer forintra, amiről a nemzeti konzultációban az állampolgárokat is megkérdezte. Az első eredmények szerint a tervezett lépést a döntő többség támogatja. Varga Mihály pénzügyminiszter a minap jelezte: a kormány átfogó megállapodásra törekszik a minimálbér kérdésében a szakmai szervezetekkel, ezért folyamatosan egyeztet a munkavállalói és a munkáltatói oldallal. Ehhez hozzátette:
az állam a kis- és középvállalkozásokat segíteni fogja a magasabb összeg kigazdálkodásában. Így például szóba jöhet a kompenzáció és a további adócsökkentés lehetősége is. Mindezek mellett a kormány olyan megállapodást kötött korábban a munkaadókkal, amely szerint a béremelések fejében az állam csökkenti a foglalkoztatás költségeit. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az elmúlt években folyamatosan emelkedtek a keresetek.
A dinamikus bérnövekedésben szerepet játszottak a közszféra bérfejlesztései is: így a bírák és ügyészek illetményemelése, a közigazgatásban dolgozók bérrendezése és az egészségügyi dolgozók fizetésének emelése. A kormány 2021 januárjától végigviszi az orvosi béremelési programot is, amelynek eredményeként 2023-ra a kezdő rezidens orvosi fizetése majdnem 700 ezer forintra emelkedik, míg egy negyvenéves szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvos fizetése eléri majd a 2,38 millió forintot.
Azt se felejtsük el, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak enyhítése és a munkahelyek védelme érdekében 2020-ban tovább csökkentek a munkáltatói adóterhek. A kormány döntése alapján 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra mérséklődött a szociális hozzájárulási adó kulcsa, míg a veszélyeztetett ágazatok adókedvezményeket is kaptak.
Mindezzel szemben a baloldal teljesen más adópolitikát hozna vissza. Abban teljes az ellenoldal pártjai között az egyetértés, hogy eltörölnék az egykulcsos személyi jövedelemadót. Sok szám elhangzott a részükről, így akár 25 vagy negyvenszázalékos elvonás is terhelhetné a jövőben a kereseteket.
Ez így volt 2010 előtt is, amikor kevesen dolgoztak magas adóterhelés mellett. Azt az időszakot nevezték segélyalapú társadalomnak.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikája a munkavégzésre ösztönöz, ennek köszönhetően döntött rekordot a foglalkoztatás. Júliusban a munkában állók száma meghaladta a 4,7 millió főt. Ilyenre nem volt példa a rendszerváltoztatás óta.
