időjárás 14°C Szimonetta 2021. October 28.
logo

Nemzeti túlsúly a kereskedelemben

Thurzó Katalin
2021.09.03. 06:05 2021.09.03. 07:47
Nemzeti túlsúly a kereskedelemben

Megvalósulni látszik a kormány 2010 óta képviselt patrióta gazdaságpolitikája szerint elképzelt nemzeti túlsúly a kiskereskedelemben is a média, az energiaipar és a bankszektor után. Erre utal, hogy a francia tulajdonú Auchan üzletláncban kisebbségi tulajdonrészt vásárol Magyarország egyik vezető befektetéskezelő cégcsoportja, az Indotek. Régen várt lépés következik az élelmiszer-kereskedelemben – mutatott rá lapunknak Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika korábbi kormányzati felelőse.

A magyar–amerikai tulajdonú, befektetéskezeléssel foglalkozó Indotek Group kizárólagos tárgyalásokat folytat az Auchan üzletláncot üzemeltető két magyar leányvállalatot (Auchan Retail Magyarország és Ceetrus Magyarország) magába foglaló ELO-csoporttal, hogy közösen erősítsék tovább hosszú távú gazdasági pozíciójukat hazánkban. 

A versenyhivatali jóváhagyásra váró ügylet látványos következménye lesz, hogy miután az Auchan áruházak egy része már eleve az Indotek-csoport által kezelt bevásárlóközpontokban működik, a jövőben további Auchan-boltokat nyitna a francia–magyar vegyesvállalat, ahol az új résztulajdonosnak a céges tevékenység fontos kérdéseibe lesz beleszólása, igaz, a boltok működésébe, az operatív irányításba kevésbé.

Szélesre nyitott kapu

– Az élelmiszer-kereskedelemhez olyan szaktudás, nemzetközi beszerzési hálózat, volumen szükséges, amelynek az Indotek mint pénzügyi befektető nincs a birtokában, így a szakmai részért továbbra is az Auchan felel. Jelenleg mintegy negyven bevásárlóközpontot menedzselünk, ezek között lesz olyan, ahol az Auchan üzleteket tud majd nyitni – ezt Jellinek Dániel, az Indotek-csoport alapítója, többségi tulajdonosa, vezérigazgatója mondta a Portfólió.hu-nak, hozzáfűzve, hogy még versenyképesebb Auchan létrejöttében bízik. Ezzel együtt azt is hangsúlyozta, hogy 

szélesre nyitnák a kaput a most piacon lévő magyar kereskedelmi láncok és bolttulajdonosok előtt is, mert az a fő szándéka, hogy olyan erős magyar élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat álljon össze a szektorban, amely a megfelelő rugalmasság mellett a multinacionális működés adta előnyöket is ki tudja használni.

– A kormány 2010 óta következetesen képviselt patrióta gazdaságpolitikája szerint régóta várt lépés jön ezen a területen is, azaz hogy valamelyik multiszereplő hátrébb húzódásával kiegyenlítődnek a tulajdonosi arányok. A Fidesz-kormány a kezdetektől törekszik arra, hogy az egyes stratégiai szektorokban többségbe kerüljön a magyar tulajdon – mondta a Magyar Nemzetnek Szatmáry Kristóf, aki 2010-től a gazdasági tárcánál a belgazdaságért felelős államtitkárként, majd 2014-től a Miniszterelnökségen miniszteri biztosként képviselte a patrióta kereskedelempolitikai irányt.

Elviselt multiuralom

Mint rámutatott, 

most érkezett el az idő, hogy az agrárium újrapozicionálása mellett a nemzeti kiskereskedelem kikezdhetetlen rendszere is létrejöhet a negyedik kívánatos szektorként. Mint mondta, abban bíznak, hogy az élelmiszer-kereskedelmünk stratégiai kérdései magyar kézbe kerülnek.

– Az is fontos szempont, hogy erősödjenek a magyar versenytársak. Vagyis hogy például az új befektető piacra lépése továbbra is a többi nagy szereplőnek jelentsen kiélezettebb versenyt, és az átalakuló erőviszonyok ne a kisvállalkozások által üzemeltetett boltoknak okozzanak feszültebb versenyhelyzetet – jegyezte meg Szatmáry Kristóf.

Arra is kitért, hogy az energia- és a bankszektorhoz képest a kiskereskedelemben azért is húzódott el ez a folyamat, mert az uniós szabályok nem biztosítanak rugalmas keretrendszert a tagországok belső piacainak védelmére. – Viszont mégis jelentős helyzeti előnye lett Magyarországnak, ahol a környező piacokhoz képest nem okozott súlyos veszteségeket az évtizedeken át viselt multiuralom. Nálunk erősek az alapok a teljes ellátási láncban, az élelmiszer-termelésben, az agrá­riumban – jegyezte meg.

Hazai termékek előnyben

– Egyedi cégügyekben nem szoktunk megszólalni, ezzel együtt jól látható, hogy iparági léptékű változás készül – közölte megkeresésünkre Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára lapunknak visszaidézte: a rendszerváltozás óta a kiskereskedelem szervezetrendszerében folyamatosak voltak a piaci változások. Ezek új befektetéseket, cégalapításokat, felvásárlásokat is jelentettek. 

– A kereskedelem vonzó befektetési terület szerte a világban, ráadásul az elmúlt években – a járvány előtti időszakban – évente öt-hat százalékos volt a magyar bolti forgalom bővülése, ami nemzetközi viszonylatban is tekintélyes. A pandémia átmeneti hatásai mellett is kedvezők a kilátások, ezt bizonyítja a mostani befektetés bejelentése is – fejtette ki Vámos György.

Mint mondta, a napi fogyasztású és a tartós élelmiszertermékek értékesítése a teljes eladások legnagyobb szeletét, csaknem a felét adják. – Sajtóinformációk szerint az Auchant érintő tranzakció egyik lényege, hogy a magyar termékeket helyeznék előtérbe a piaci versenyben, ami néhány éve a többi áruházláncnál is kiemelt szempont. Az új befektető szándékaira viszont most a többieknek is reagál­niuk kell, vagyis várható, hogy az élelmiszer-értékesítésben erősödik a rivalizálás – állapította meg. A főtitkár szerint 

az új befektető azért is láthat fantáziát ebben a lépésben, mert a kormány megindította az élelmiszeripar és a magyar vidék, az agrárium fejlesztéseinek grandiózus támogatási programját, amely az elkövetkező hét évben az uniós forrásokkal együtt 4265 milliárdot juttat a területre.

– A jelentős fejlesztések révén több és jobb minőségű magyar élelmiszer juthat a boltokba, ez minden iparági szereplőt újabb befektetésekre és fejlesztésekre ösztönözhet – jegyezte meg, kiemelve, hogy ezek a befektetések elsősorban a fogyasztók javát szolgálják.

Borítókép: Nemzeti Sport/Földi Imre