Az elmúlt időszakban folyamatosan drágult a gáz Európában, ami főként azon országokban okoz nagyobb problémát, amelyek elszámították magukat, és amikor az áremelkedés a nyár elején elkezdődött, kivártak a téli betárolással. Most viszont már rekordárakon tudnák beszerezni a hidegebb hónapokra szükséges gázmennyiséget. Magyarország már júniusban elindította ezt a folyamatot, ezért, illetve a közelmúltban aláírt új gázszerződésnek is köszönhetően nyugodtan várhatja a téli fűtési időszakot.
Világszerte tovagyűrűző gazdasági problémákat okoz a földgázhiány, ami Európában egy év alatt megötszörözte az energiahordozó árát, vállalkozások leállását okozva, például a műtrágyagyártásban.
A helyzet várhatóan nem javul, hanem rosszabbodik a következő hónapokban. Az északi féltekén érkezik a földgázfogyasztást növelő tél, amiről nem tudható előre, mennyire lesz hideg, s az orosz Gazprom aligha tölti meg a félig üres európai tárolókat, miközben az energiakereslet nő a válságból kilábaló világban, beleértve Kínát.
Magyarország nem csak az feltöltött tárolók terén lépett időben, a hosszú távú szerződéseinek köszönhetően az árak, s ezen belül főként a lakosságot érintő árak sem szálltak el, amint az több uniós országban megtörtént, s ami miatt jelentősen megugrottak a rezsijük is. Ezért több ország is rezsicsökkentős intézkedések bevezetésén dolgozik. A román kormány már az energiaszolgáltató cégek különadóját is felvetette. Romániában a villamos energia és a földgáz árának meredek emelkedése nyomán alacsony jövedelműek milliói kerülhetnek nehéz helyzetbe. De hasonló a helyzet több nyugat-európai országban is. A lakosságra nehezedő terhek csökkentése érdekében Spanyolország és Görögország is energiaár-csökkentő lépéseket jelentett be a lakosságnak, és Franciaország is hasonló intézkedéseket tervez – olvasható a VG.hu cikkében.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztusi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a lakossági fogyasztók Magyarországon továbbra is a legkedvezőbb energiaárakkal számolhatnak.
A lakossági fogyasztók villamosenergia-átlagára 10,63 eurócent/kWh volt, amely a vizsgált fővárosok listájában az uniós országok közül az első helyre rangsorolja a magyar fővárost. Idén augusztusban a földgáz lakossági átlagára 2,87 eurócent volt kilowattóránként Budapesten, ez a felmérésben szereplő uniós fővárosok között a legolcsóbb.
A villamos energia átlagára Koppenhágában, Berlinben és Londonban a legdrágább, rendre 33,82, 33,55 és 27,81 eurócent kilowattóránként. A földgáz lakossági átlagára Stocholmban, Koppenhágában és Amszterdamban a legmagasabb: 22,33, 12,38 és 10,99 eurócent kilowattóránként.
A Reuters kimutatása szerint január óta több mint 250 százalékkal nőttek a gázpiaci referenciaárak. Franciaországban és Németországban is megkétszereződtek a gázárak ebben az időszakban, főként mert az áprilisi hideg idő miatt az ötéves átlag alá csökkent tartalékokat a tél közeledtével most töltik vissza. Az energiaárak emelkedésében emellett az is szerepet játszott, hogy a közelmúltban először szökött 60 euró fölé a szén-dioxid-kvóta ára tonnánként, miközben az időjárás kedvezőtlen változása miatt idén a tavalyitól nagymértékben elmaradt a szélenergia-termelés. A megugró gázár és a gyenge szélenergia-termelés a szén árát is magával ragadta, megháromszorozva idén az egységárat. Ennek ellenére sokat nőtt a szénfelhasználás az európai villamosenergia-termelésben – írja a VG.hu.
