Meglehet, még egy vasaló vagy mosógép esetén is alaposabban tájékozódik a vevő a fogyasztóvédelmi szabályokról, mint egy igencsak jelentős értékű ingatlan esetében. A kormány családpolitikája és a pandémia okozta sokk után újra magára találó építőipar és ingatlanpiac pedig ontja a tájékozatlan fiatal fogyasztókat, akiknek kevés a tapasztalatuk, és talán még azzal sincsenek tisztában, hova, kihez fordulhatnak, ha problémájuk akad.
Az építőipari vállalkozások sokszor az aláírt szerződésben foglalt átadási határidőket sem tudják tartani, és sajnos nem ritka, hogy az átadott lakások műszaki állapota is hagy némi kívánnivalót maga után. A problémák egy részére akár már az beköltözést követő néhány hétben kiderül, de számos rejtett hibával csak később szembesül a vevő. Az új lakás tulajdonosának kiszolgáltatott helyzetén pedig még az sem változtat, ha a vállalkozások elviekben tényleg igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni a hibátlan teljesítésért. A minőségi szakmai munka hiányosságait a későbbiekben viszont mindenkor a fogyasztó pénztárcája bánja. Ezért is nagyon fontos, hogy az új lakások vásárlói tisztában legyenek a lakásépítéssel kapcsolatos legfontosabb kötelező jótállási tudnivalókkal – hangsúlyozta a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke. Baranovszky György lapunk megkeresésére kiemelte:
az építőiparban is a legfontosabb a megelőzés, a gondoskodás akkor, amikor – legalább részben – még ki lehet küszöbölni a későbbi kellemetlenségeket.
Sokan nem tudnak a jótállási jegyről
– Sok új lakást vásárló nincs tisztában azzal, hogy az építési vállalkozónak a műszaki átadás-átvételi eljáráskor, lakásonként külön-külön ki kell állítania egy jótállási jegyet – hívta fel a figyelmet a FEOSZ ügyvezető elnöke. Erről 2003-ban született kormányrendelet, amelynek alapján a jótállási kötelezettség kiterjed egyebek mellett az újonnan épített lakásoknak és lakóépületeknek meghatározott épületszerkezeteire, a kiszolgáló helyiségeire és részeire, a felhasznált termékekre és anyagokra, bizonyos berendezések beépítésére, illetve beszerelésére – fogalmaz a jogszabály. A jótállási jogokat a lakás tulajdonosa, illetve – amíg a vevő át nem veszi a ingatlant – a megrendelő érvényesítheti. A jótállási kötelezettség pedig az építési vállalkozót terheli.