Korábban a Magyar Nemzet arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakosság életszínvonalának alakulásáról a szegénységnek vagy a társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek arányából is képet kaphatunk. Ez az arány 2010-ben 31,5 százalék volt, míg 2019-ben (ez a legfrissebb adat) 17,7 százalékot ért el. A Központi Statisztikai Hivatal külön méri a súlyos anyagi deprivációban élők arányát is. Ide azok tartoznak, akikre a következő kilenc problémából legalább négy jellemző: hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van; nem megfelelő az ingatlan fűtése; nincs kellő fedezet a váratlan kiadásokra; kétnaponta nem kerül hús, hal vagy ezekkel egyenértékű tápanyag az asztalra; nem jut pénz évente egyhetes üdülésre; anyagi okok miatt nem rendelkeznek autóval; nincs mosógép a háztartásban; nincs színes televízió az otthonban; nem rendelkeznek telefonnal. Akikre ez a mutató érvényes, azok aránya 2010-ben 23,4 százalék volt, ami 2019-re nyolc százalékra csökkent.
Borítókép: MTVA/Faludi Imre
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!