Ismét nagy cégeit bünteti Kína

Az elmúlt egy évben a kínai hatóságok többször megbüntették a nagyobb tőzsdei technológiai cégeket. Most egy szombati bejelentéssel folytatódik a sorozat olyan nagynevű cégeknél, mint az Alibaba vagy a Baidu.

1234395954 Fotó: Bloomberg

A kínai piacszabályozó hatóság szombaton bejelentette, hogy több céget is pénzbüntetéssel sújt olyan korábbi ügyletek miatt, amelyeket szerinte be kellett volna jelenteniük. Összesen 43 ilyen ügyletet neveztek meg, köztük a legrégebbi 2012-ben zajlott, és a kifogás az, hogy az ügyletek sértették a monopóliumellenes törvényeket. Az érintett cégek, amelyek között a Baidu, az Alibaba, a Geely és a JD.com is szerepel, a 2008-ban hozott monopóliumellenes törvény szerint kiszabható maximális ötszázezer jüan (több mint 25,5 milliárd forint) büntetést kapták, amely 78 ezer dollárnak felel meg.

A 2012-es kifogásolt ügylet egy Baidu által végrehajtott akvizíció volt. Persze joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért csak kilenc év után találja ezt kifogásolhatónak a hatóság, hiszen az ügylet nyilvános volt. Egy másik kifogásolt tranzakció 2014-ben zajlott, amelynek során az Alibaba megvásárolta az AutoNavi digitális térképészettel és navigációval foglalkozó céget, de egy négy évvel későbbi ügylet miatt is elmarasztalták az Alibabát: ennek során az Ele.me ételkiszállító cég részvényeinek 44 százalékát szerezte meg.

Külön érdekesség, hogy ezek az ügyletek 

még a szabályozók szerint sem korlátozták a versenyt, tehát semmi baj nincs velük, 

csak a cégeknek be kellett volna jelenteniük azokat. A legfrissebb tranzakció idei: ennek során a Baidu egy kínai autógyártó céggel alapított közösen elektromos járműveket fejlesztő társaságot.

A kínai hatóságok az elmúlt egy évben kezdték el olyan dolgokkal zaklatni a nagyobb internetes cégeket, amikkel azelőtt nem foglalkoztak, noha a jogszabályi környezet azonos volt. Korábban úgy tűnt, hogy örülnek, ha ezek a cégek fejlődnek, gyorsítják a gazdasági növekedést, de a hozzáállás a közelmúltban megváltozott. Egymás után születtek nehezen indokolható büntetések, korlátozások, több esetben akkor szálltak rá egy-egy cégre, amikor az épp részvénykibocsátást tartott, tehát amikor 

hírnevének rontásával óriási károkat lehetett neki okozni, adott esetben meghiúsítani a kibocsátást.

Ennek egyik tipikus esete volt a Didi, az Uberhez hasonlóan működő cég Kínában és néhány másik ázsiai országban. A cég júniusban tartott nyilvános részvénykibocsátást New Yorkban, de a kibocsátást követően a kínai hatóságok nemcsak hogy vizsgálatot indítottak a cég ellen, de egy időre meg is tiltották, hogy új ügyfelek csatlakozzanak az applikációhoz, így a napi felhasználók száma harminc százalékkal esett vissza, a részvényárfolyam pedig 18-ról nyolc dollárra zuhant.

Az amerikai tőzsdéken forgalmazott, régóta ott lévő nagy kínai technológiai cégek részvényeinek árfolyama is lefordult, és összesen ezermilliárdos nagyságrendű értékvesztést szenvedtek el. A befektetők gondolkozni kezdtek azon, hogy a részvények már elég olcsók lettek, és talán nem fogják a cégeket a továbbiakban zaklatni a hatóságok, most azonban úgy tűnik, mégsem lehet megnyugodni.

Hogy konkrét számokkal érzékeltessük a folyamatokat: az Alibaba árfolyama tavaly novemberben háromszáz dollár volt, majd az első hatósági beavatkozások után esni kezdett, és jelenleg 150 dollár alatt van, miközben a technológiai szektor részvényei világszerte nagyot emelkedtek, esetenként többszörösükre is. Hasonló utat járt be a Baidu is, annyi különbséggel, hogy ott a tetőzés az idei év első hónapjaiban zajlott.