A 70-es évek elején a folyamatok változni kezdtek, különösen az olajárrobbanás hatására. Nálunk először a hatás tompább volt, mivel a szovjet olaj ára eleinte nem követte a világpiacot, így először csak négy-öt százalékra emelkedett az infláció, míg a piacgazdaságban ennél lényegesen gyorsabb volt a pénzromlás (ebből is látszik, hogy a jelenlegi helyzet kevésbé drámai, mint az akkori volt).
A 80-as években aztán már változott a helyzet: a piaci árak egyre inkább éreztették hatásukat, a magyar gazdaság pedig nem tudott úgy alkalmazkodni a körülményekhez, mint a piacgazdaságok, és a kötött árakat sem lehetett alacsonyan tartani, mert áruhiány keletkezett volna. Az eredmény kevéssel tíz százalék alatti infláció lett, azonban amikor megkezdődött a piacgazdaságra való átállás (még a politikai rendszerváltozás előtt), 1988-ban már 15 százalékra ugrott a szint.
A rendszerváltozás aztán inflációs sokkot okozott. Az árak elszabadulása a keleti blokk többi országban sokkal nagyobb volt, mint nálunk, csak Csehország és Szlovákia úszta meg alacsonyabb inflációval az időszakot, mint hazánk.
Nálunk azonban a 35 százalékon tetőző pénzromlást egy második csúcs is követte, ugyanis a hibás gazdaságpolitika komolyabb kiigazításhoz, sokkterápiához vezetett, ami Bokros-csomag néven híresült el. Ez 1995-ben újra harminc százalék közelébe repítette a pénzromlást, amely aztán fenntarthatóan csökkenni kezdett, és az ezredfordulón lett sok év után újra egy számjegyű. Még bő tíz évig azonban a mai jegybanki cél fölött volt, ami ugyancsak a gazdaságpolitika ingadozásának volt köszönhető, majd 2014-ben hirtelen megtörtént az elképzelhetetlen: negatív infláció alakult ki.
Ez a folyamat az egész fejlett világban jelentkezett, így a monetáris politikának emberemlékezet óta először arra kellett fókuszálnia, hogy feltornássza az inflációt a jegybanki célra. Ez 2017–18-ra meg is valósult, nagyjából a megfelelő szinten volt az áremelkedés, egészen a mostani, a járvány okozta emelkedés megjelenéséig. Az MNB viszonylag gyorsan reagált a folyamatra: más jegybankoknál előbb kezdte meg a monetáris szigorítást, így jó esély van arra, hogy rövidesen tetőzik, majd csökkenő pályára áll az áremelkedési ütem.
Borítókép: Illusztráció. (Fotó: Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!